A hagyományos talajművelési gyakorlatok ideje lejárt - figyelmeztet Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, aki a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján beszélt a magyar agrárium előtt álló kihívásokról. A kiszombori eseményen elhangzott: Magyarország lemaradásban van a modern talajművelési technológiák alkalmazásában, pedig ezek kulcsfontosságúak lennének a fenntartható, hatékony mezőgazdaság szempontjából.
Klímaváltozás + elavult módszerek = kockázatos jövő
Gyuricza szerint a hazai mezőgazdaság olyan komplex kihívásokkal néz szembe, amelyekhez nem lehet a múlt technológiájával alkalmazkodni. A járványok, a globális piaci zavarok, vámháborúk, az ellátási láncok sérülékenysége és a klímaváltozás egyszerre hatnak a termelési környezetre, és ezek új gondolkodásmódot, technológiai nyitottságot követelnek.
A rektor hangsúlyozta, hogy a talaj a növénytermesztés, az állattenyésztés és végső soron az élelmiszer-feldolgozás alapja, és ha ennek állapota romlik, akkor hiába van kiváló vetőmag, korszerű géppark vagy modern inputanyag: a rendszer nem lesz fenntartható.
Korszerűtlen gyakorlatok akadályozzák a fejlődést
Az egyik legsúlyosabb problémaként Gyuricza a berögzült, elavult gazdálkodási szokásokat nevezte meg, amelyek a 30-40 évvel ezelőtti klimatikus és piaci viszonyokhoz igazodtak. Az azóta eltelt időben azonban a csapadékmennyiség csökkent, a hőmérséklet emelkedett, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá váltak - a talajhasználat viszont nem tartotta ezzel a lépést.
A korszerű talajállapot megőrzéséhez ma már szervesanyag-gazdálkodásra, vízmegtartó képességre és precíziós talajművelésre van szükség - emelte ki a szakember.
Az öntözés nem mindenható - a technológia viszont kulcs lehet
A rektor elismerte, hogy az öntözés fejlesztése rendkívül fontos, de az ország adottságai miatt akkor is a területek több mint 90 százalékán szárazgazdálkodási körülmények között kell gazdálkodni, még a legoptimistább forgatókönyv szerint is. Ez azt jelenti, hogy a természetes csapadék hatékony hasznosítására kell berendezkedni, aminek kulcsa a talajkondíció és a technológiai színvonal.
Példaként említette a mediterrán térséget és Észak-Afrikát, ahol a magyarországinál is szárazabb éghajlaton képesek innovatív, víztakarékos és precíziós technológiákkal fenntartható mezőgazdaságot működtetni.
Csúcstechnológia: nem opció, hanem szükségszerűség
A professzor szerint az agrárdigitalizáció, a precíziós mezőgazdaság és az adatvezérelt döntéstámogatás nem a jövő, hanem a jelen követelménye. "Változtatni kell, alkalmazkodni kell - a csúcstechnológia alkalmazása nem megspórolható" - szögezte le a rektor.
Az agrárágazat jövője azon múlik, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudják a termelők átültetni a kutatási eredményeket a gyakorlatba. Ehhez pedig a tudományos élet, az oktatás és az ipari szereplők együttműködésére, valamint jelentős szemléletformálásra van szükség.
A kiszombori szakmai fórum egyértelmű üzenete: a magyar mezőgazdaság jövője a talajban rejlik - de csak akkor, ha korszerűen bánunk vele. A talajművelési szokások megújítása, az adaptív technológiák bevezetése és az innováció melletti elköteleződés nélkül a versenyképesség és a fenntarthatóság is veszélybe kerülhet. A döntés a szakma és a gazdálkodók kezében van - de az idő sürget.
