Mesterséges intelligenciáról beszélni néhány éve még elsősorban technológiai kérdésekről szólt. Modellek, algoritmusok, számítási kapacitás, adatok és automatizáció uralták a diskurzust. 2026-ban egészen más a helyzet.
Az AI már a gyárak működésétől az egyetemi oktatáson és a sporton keresztül egészen az emberi kommunikációig és önismeretig olyan területeken jelenik meg, amelyek között első pillantásra alig találni kapcsolatot.
Mit üzen az AI az emberi léleknek?
Talán az egyik legszokatlanabb kérdést Dr. Buda László pszichiáter és pszichoterapeuta teszi fel.
"Mit üzen nekünk a mesterséges intelligencia? - Az AI és az emberi lélek találkozása" című előadásában azt vizsgálja, hogyan hat az új technológia az önismeretre, az emberi lélekre és akár magának a pszichoterápiának a jövőjére.
A kérdés egyre kevésbé elméleti. Emberek milliói beszélgetnek naponta olyan rendszerekkel, amelyek válaszolnak nekik, tanácsokat adnak, alkalmazkodnak a kommunikációjukhoz és látszólag figyelnek rájuk.
De mi történik velünk, amikor egy géppel folytatott párbeszéd kezd emberi beszélgetéshez hasonlítani?
És mit jelent majd az emberi kapcsolat szempontjából, ha egy algoritmus mindig elérhető, mindig válaszol és soha nem fárad el?
A nyelvünket is átírhatja az AI
Hasonlóan alapvető kérdés, hogy mi történik magával a kommunikációval. A nagy nyelvi modellek már nemcsak kijavítják a helyesírásunkat. Leveleket, tanulmányokat, prezentációkat, közösségi médiás bejegyzéseket és üzleti dokumentumokat készítenek helyettünk vagy velünk együtt.
Ezzel azonban furcsa paradoxonhoz érkeztünk: soha nem volt ilyen egyszerű jól megfogalmazott szöveget előállítani, miközben éppen emiatt válhat egyre értékesebbé az autentikus emberi hang.
Az AI Summit programjában ezért az is terítékre kerül, hogyan alakítja át az automatizált szövegalkotás a nyelvhasználatunkat, a kifejezőkészségünket és az emberi kapcsolatainkat, illetve milyen félreértésekhez vezethet, ha kommunikációnk egyre nagyobb részét algoritmusokra bízzuk.
Elveszik a robotok a munkánkat?
Az AI egyik legrégebbi félelme közben egyre kézzelfoghatóbbá válik. A fizikai automatizáció és az autonóm rendszerek már nem futurisztikus bemutatótermekben működnek. Gyárakban, raktárakban és irodákban dolgoznak, miközben a humanoid robotok fejlődése újra felveti a kérdést: mely feladatokra lesz még szükség emberre?
Az AI Summiton a szakértők nemcsak az automatizálhatóság határait vizsgálják, hanem azt is, mely emberi képességek válhatnak éppen a robotizáció miatt értékesebbé.
Mert elképzelhető, hogy a jövő munkaerőpiacának legfontosabb kérdése nem az lesz, mit tud az ember jobban a gépnél, hanem az, hogyan tud vele együtt dolgozni.
Dél-Koreából érkezik az ipari AI egyik szakértője
A vállalatok számára mindez már nagyon is gyakorlati probléma. Dr. Kichan Kang dél-koreai szakértő az intelligens gyártástechnológiák és az ipari AI-transzformáció világából érkezik Budapestre. Az elmúlt három évben több mint 500 feldolgozóipari vállalkozással dolgozott együtt, így első kézből szerzett tapasztalatot arról, hogyan lehet az AI-stratégiákat tényleges vállalati működéssé alakítani.
A kérdés különösen a kisebb vállalatok számára fontos. Az AI-alapú ipar ugyanis nemcsak arról szól, hogy mire képes egy globális technológiai vagy autóipari óriás. Arról is, hogy miként férhetnek hozzá ezekhez a lehetőségekhez a kkv-k, és hogyan használhatják az intelligens gyártást saját versenyképességük növelésére.
AI-val működő vállalat vagy AI-val működő ökoszisztéma?
A következő lépcsőfok még ennél is tovább vezet. Mi történik akkor, amikor az AI már nem egy vállalati szoftver egyik funkciója, hanem a teljes szervezet működését átszövő infrastruktúrává válik?
A szeptember 8-i "From AI-enabled organizations to AI-powered ecosystems" kerekasztal résztvevői éppen ezt vizsgálják. Wim Vanhaverbeke, Dr. Annika Steiber, Paolo Woo-Suk Byun és Tóth Miklós Személyi László moderálásával arról beszélnek, milyen stratégiai lépések szükségesek ahhoz, hogy a vállalatok az AI használatától eljussanak az AI-ra épülő működési ökoszisztémákig.
Az AI már a futballt is más szemmel nézi
A mesterséges intelligencia térhódításának egyik leglátványosabb területe a sport. A labdarúgásban ma már hatalmas mennyiségű adat keletkezik minden mérkőzésen, az algoritmusok pedig olyan összefüggéseket is felismerhetnek, amelyek szabad szemmel nehezen észrevehetők.
Az AI Summit egyik előadása provokatívan teszi fel a kérdést: "Mit lát az AI, amit az ember nem?"
A CUBE futballelemzési megközelítésén keresztül az érdeklődők azt ismerhetik meg, hogyan segíthetik matematikai-statisztikai modellek a klubok, szövetségek és akadémiák szakmai döntéseit. Vagyis lassan már a klasszikus edzői "szem" mellé is odaül az algoritmus.
Az egyetemeknek sem elég AI-t oktatniuk
A változás természetesen azokra az intézményekre is visszahat, amelyeknek a következő generációt kell felkészíteniük erre a világra.
Az AI Summit rektori kerekasztalán többek között Dr. Charaf Hassan is részt vesz. A felsőoktatás számára ugyanis kettős kihívást jelent a mesterséges intelligencia: egyszerre kell megtanítani az új technológiákat, és közben újragondolni azt is, hogyan érdemes oktatni egy olyan korban, amikor a tudás jelentős része néhány másodperc alatt hozzáférhető.
Az AI-alapú személyre szabott tanulás ráadásul új lehetőséget kínálhat: a technológia olyan, egyénre szabott támogatást tehet széles körben hozzáférhetővé, amelyet korábban csak költséges személyes korrepetálással lehetett biztosítani.
Még a szemétben is értéket talál
Az AI-forradalom kevésbé látványos területei között olyan megoldások is vannak, amelyek közvetlen környezeti hasznot teremthetnek.
A modern hulladékválogatókban gépi látás azonosíthatja a különböző anyagokat, robotkarok pedig nagy sebességgel választhatják szét a műanyagot, papírt és fémet.
A technológia itt nem chatbotként vagy virtuális asszisztensként jelenik meg. Egyszerűen több újrahasznosítható anyagot segít visszanyerni, csökkenti a szennyeződést és tehermentesíti az embereket a monoton fizikai munkától. Az AI így a körforgásos gazdaság egyik eszközévé is válhat.
A végtelenbe és tovább?
A konferencia témái végül még bolygónk határainál sem állnak meg. Az AI a csillagászatban hatalmas adatmennyiségek elemzésében segíthet, mintázatokat kereshet és olyan objektumok azonosítását támogathatja, amelyek megtalálása emberi erővel rendkívül időigényes lenne.
Az "AI az űrben: ma még fantázia, holnap valóság?" című előadás azt mutatja meg, hogyan kapcsolódhat össze a mesterséges intelligencia az új bolygók és égitestek kutatásával, illetve az űrtechnológia következő korszakával.
Talán már nem az a kérdés, hol használjuk az AI-t
Hanem az, hogy marad-e egyáltalán olyan területe az életünknek, amelyet nem alakít át.
