Mit kezdünk az AI-ügynökökkel, hogyan jut el egy magyar vagy régiós startup a világpiacra, mi lesz a munkánkkal, és vajon az ember alkalmazkodik majd a robotokhoz, vagy fordítva? Szeptember 7-8-án az AI Summit Budapest már nem arról kérdez, mire lesz egyszer képes a mesterséges intelligencia, hanem arról, mit kezdünk vele most.
Néhány éve még az volt az AI-konferenciák egyik visszatérő kérdése, hogy mire lehet majd használni a mesterséges intelligenciát. 2026-ra ez a kérdés jórészt eldőlt. Az AI diagnosztizál, képet és szöveget készít, üzleti folyamatokat automatizál, kutatást támogat, kódot ír, adatokat elemez, és lassan önálló feladatvégzésre képes digitális munkatársként jelenik meg a vállalatoknál.
A valódi kérdések most kezdődnek
Mikor érdemes bevezetni? Hogyan lehet pénzt keresni vele? Hogyan kerülhetjük el a rossz AI-beruházásokat? Milyen tudásra lesz szüksége annak, aki tíz év múlva is versenyképes szeretne maradni? És meddig kell az embernek meghoznia a döntést?
Ezekre keresi a válaszokat szeptember 7-8-án az AI Summit Budapest, amely két napra a Városligetbe hozza a mesterséges intelligencia üzleti, technológiai és társadalmi világának hazai és nemzetközi szereplőit.
Az AI-pilottól a valódi üzletig
A vállalatok számára 2026 egyik kulcsszava az Agentic AI. Az új generációs rendszerek már nem egyszerűen kérdésekre válaszolnak, hanem feladatokat tervezhetnek meg, folyamatokat hajthatnak végre és más rendszerekkel együttműködve érhetnek el meghatározott célokat.
Csakhogy attól, hogy valami technológiailag lehetséges, még nem biztos, hogy üzletileg is indokolt.
Dalos-Kovács Gabriella AI governance és AI stratégiai tanácsadó éppen erre a problémára koncentrál "Agentic AI a piloton túl: hogyan kerüljük el a korai bevezetés hibáit?" című előadásában. Hogyan lehet elkerülni, hogy az AI elszigetelt kísérletezés vagy újabb megfelelési kockázat legyen, és miként válhat helyette szabályozott, mérhető és valódi értéket termelő vállalati megoldássá?
Hasonló problémát közelít más irányból Matěj Misař, a Carebot társalapítója és vezérigazgatója. Az egészségügyi technológiai vállalkozás példáján keresztül azt mutatja meg, hogyan léphet túl egy AI-startup a kísérleti fázison, hogyan építhet regionális együttműködéseket, és miként állhat helyt egy közép-európai vállalkozás a globális versenyben.
Kínától Afrikáig: az AI-piac már eleve globális
A technológiai innováció egyik legnagyobb kihívása ma már nem feltétlenül maga a fejlesztés, hanem a piacra jutás.
Michelle Li, a Coway International TechTrans Co., Ltd. alelnöke az egyik legösszetettebb piac, Kína felől mutatja be ezt a kérdést. A nemzetközi technológiatranszfer ugyanis jóval több annál, mint megtalálni egy helyi üzleti partnert: szellemitulajdon-védelmi, kapcsolatépítési és piacra lépési stratégiára egyaránt szükség van.
Kevin Kachidza, a WorkPal AI alapító-vezérigazgatója pedig azt járja körül, hogyan lehet gyakorlatilag a nulláról globális AI-startupot felépíteni. Előadásának külön érdekessége, hogy nem kizárólag a technológiai óriásvállalatok perspektívájából beszél az AI-ról: azt mutatja meg, milyen tanulságokat vihetnek haza mindebből a kis- és középvállalatok.
Hogyan lesz egy ötletből tesztelt termék? Hogyan lehet bizalmat építeni? Miként lehet belépni nemzetközi piacokra? Az AI-forradalom következő szakaszában ezek legalább annyira fontos kérdések lehetnek, mint maga a technológia.
A jövőálló vállalat valójában jövőálló emberekből áll
Az AI fejlődési tempója közben egyre nagyobb alkalmazkodási kényszert jelent a szervezetek és a munkavállalók számára is.
Frankó-Csuba Dea jövőkutató azt vizsgálja, hogyan lehet az exponenciális technológiai fejlődést emberközpontú gondolkodással összeegyeztetni. A kérdés ugyanis nem egyszerűen az, milyen AI-eszközöket használunk majd, hanem az is, milyen emberi képességek értékelődnek fel egy olyan környezetben, amelyben a gépek egyre több kognitív feladat elvégzésére képesek.
A generációváltás már most látható. Bőhm Zsombor, a Quantum Diákszövetkezet társalapítója és CEO-ja a "Diploma, prompt, karrier: mire készül a GenZ az AI-korban?" című beszélgetésben azt járja körül, hogyan készülhet fel a munkaerőpiacra az a generáció, amely számára a mesterséges intelligencia használata már nem különleges technológiai képesség, hanem a mindennapok természetes része.
Emberbarát robot vagy robotbarát ember?
Az ember és gép viszonya az AI Summit egyik legizgalmasabb technológiai kérdéseként is megjelenik.
Dr. Ország-Krisz Axel CTO, deep-learning mérnök és AI-mentor a mélytanulás, a multimodális ember-gép kommunikáció és a legújabb AI-architektúrák világába viszi a közönséget. Már előadásának címe is provokatív: "Az emberbarát robot vagy a robotbarát ember a jövő?"
A kérdés túlmutat a robotikán. Ahogy az AI-rendszerek egyre természetesebb módon kommunikálnak velünk, egyre kevésbé egyértelmű, hogy a technológiát alakítjuk saját igényeinkhez, vagy közben mi magunk is elkezdünk alkalmazkodni annak működéséhez.
Amikor az AI diagnózist mond
Az egészségügy különösen jól mutatja, mennyire valóságossá váltak azok a dilemmák, amelyek néhány éve még jövőkutatói kérdésnek tűntek.
Már létezik olyan autonóm diagnosztikai rendszer, amely egy szemfenéki felvétel alapján, szemész közvetlen közreműködése nélkül képes felismerni a diabéteszes retinopátiát. Az ilyen megoldások jelentősége nem egyszerűen abban rejlik, hogy az AI gyorsan elemez egy képet, hanem abban, hogy a diagnosztikai lehetőség olyan helyekre is eljuthat, ahol korábban nem állt rendelkezésre megfelelő szakember.
Az innováció azonban rögtön felveti a következő kérdést: hogyan lehet mindezt jogilag és adatvédelmi szempontból biztonságosan megvalósítani?
Dr. Weidinger Kinga ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő és egészségügyi szakjogász "AI alapú fejlesztések, mint orvostechnikai eszközök" című előadásában éppen az AI, az egészségügyi szabályozás és az adatvédelem találkozási pontjait vizsgálja.
Szuperszámítógéptől a digitális restaurátorig
Az AI Summit programja közben azt is megmutatja, milyen nehéz ma már olyan területet találni, amelyet valamilyen módon ne érintene a mesterséges intelligencia.
Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a szuperszámítógépes infrastruktúra első évének tapasztalatairól, lehetőségeiről és kutatási irányairól beszél, valamint arról, miként tehetők az adatok segítségével fenntarthatóbbá és rugalmasabbá a nagy egyetemi és egészségügyi rendszerek.
Máshol egészen más problémát old meg ugyanaz a technológiai alap. A műalkotások restaurálásánál az AI már több ezer apró sérülést képes azonosítani, és digitális módszerekkel segítheti a helyreállítást. Természetvédelmi területeken pedig akusztikai érzékelők és intelligens kamerák ismerhetik fel a lövéseket, láncfűrészeket vagy gyanús járműveket, és riaszthatják a terepen dolgozó szakembereket.
A közös pont mindegyik esetben ugyanaz: az AI értéke nem feltétlenül az ember kiváltásában, hanem az emberi képességek megsokszorozásában rejlik.
És mi lesz a kreativitással?
Talán itt a legélesebb az ember és algoritmus közötti vita.
Kőteleky Aywee, a BOOM - THE AiGENCY egyik alapítója az emberi képzelet és az algoritmikus alkotóeszközök kapcsolatán keresztül vizsgálja a kreatív szakmák identitásválságát. Énekes Tamás pedig azt mutatja be, hogyan használhatják a vállalkozások és tartalomkészítők az AI-t úgy, hogy az ne helyettesítse, hanem gyorsítsa és támogassa a kreatív folyamatokat. De a konferencia nemcsak beszélni fog erről.
A Prompt Battle élőben teszteli, mire megy ember és gép együtt. A kreatív verseny résztvevői rövid briefekből néhány perc alatt generálnak képeket, majd a szakmai zsűri és a közönség dönti el, ki tudta a legjobban "elmagyarázni" az algoritmusnak, mit szeretne látni.
Ez talán az AI-korszak egyik legfurcsább új képességét is megmutatja: nem feltétlenül annak lesz előnye, aki a legjobban tud rajzolni, hanem annak is, aki a legpontosabban képes megfogalmazni a saját elképzelését.
Két nap alatt nem kapunk választ mindenre - és talán nem is ez a cél.
Az AI fejlődése túl gyors ahhoz, hogy szeptemberben bárki kész forgatókönyvet adjon arra, milyen lesz a munka, az oktatás, az egészségügy, az üzlet vagy akár az ember és gép kapcsolata öt-tíz év múlva.
Az AI Summit Budapest szeptember 7-8-i programja azonban éppen azért lehet érdekes, mert a kérdéseket már nem egy távoli technológiai jövőről teszi fel. A kínai piacra lépéstől az AI-ügynökök vállalati alkalmazásán és az orvosi diagnosztikán keresztül a Gen Z karrierjéig ugyanannak az átalakulásnak a különböző oldalait mutatja meg.
