Európai Unióban 2035 az új fosszilis üzemanyaggal működő járművek végdátuma, nem is beszélve az Egyesült Királyságról, ahol 2030-ra tűzték ki azt az igen ambiciózus dátumát. A Fehér Ház klímacéljai szerint 2030-ban az Egyesült Államokban értékesített új személygépkocsik és könnyű tehergépkocsik felének nulla kibocsátású járműnek kell lennie. Kalifornia 2035-ben határozta meg az új benzin- vagy dízelüzemű járművek tilalmának kezdetét az állam határain belül. Az autógyártók minden kontinensen tisztán elektromos hajtású járműveket készítenek elő, miközben megkezdik a belső égésű motorral működő termékcsaládok leállítását.
Az ABB Robotics and Automotive Manufacturing Solutions által az autóiparban végzett felmérés azonban pesszimizmusra enged következtetni azzal kapcsolatban, hogy ezek a célok elérhetőek lesznek-e. Arra a kérdésre, hogy "reális-e a 2030 és 2040 közötti különböző regionális célok teljesítése érdekében a 100 százalékban elektromos járművek gyártására való átállás", csak 11 százalék válaszolta azt, hogy "Igen, határozottan"; az európai válaszadók kevesebb mint 10 százaléka tartotta reálisnak e célokat, míg Észak-Amerikában 12 százalék, Ázsiában pedig 17 százalék.
További 28 százalék azt mondta: "Igen, de nem lesz könnyű". Így a felmérésben részt vevők több mint fele úgy vélte, hogy 2030-2040 túl korai lenne a teljesen elektromos flottákra való áttéréshez. Negyvenegy százalék azt mondta: "Lehetséges, de nem a céldátumig", és mindössze 18 százalékuk nem látja a belsőégésű motorok végét.
A 2-es szintű autóipari beszállítóknál dolgozók voltak a legoptimistábbak - több mint 50 százalékuk szerint lehetséges lenne a teljesen elektromos hajtású járművekre való átállás, még ha nem is 2040-ig. Ezzel szemben a többi csoportban a válaszadóknak csak egyharmada tartotta ezt lehetségesnek. (A felmérés során megkérdezett egyéb iparágak között voltak az OEM-ek, a tervezési és mérnöki szolgáltatások, az 1-es szintű beszállítók, a 3-as szintű beszállítók, a szoftver- és IT-szolgáltatások, valamint a logisztika).
Nem meglepő, hogy a 100 százalékos elektromos meghajtásra való áttérés legnagyobb akadályai az ellátási láncok és a költségek voltak. Az új akkumulátor ellátási láncokhoz való alkalmazkodás volt az első számú válasz 19 százalékkal.
A panaszok egy része tükrözi a fogyasztók jelzéseit, hogy az új EV-k érezhetően drágábbak, mint a hasonló méretű és felszereltségű benzinüzemű autók. Ez pedig a sok tőkebefektetést kívánó új EV-gyártó létesítmények építésének következménye, és ez (16 százalék) volt a második leggyakrabban felsorolt akadálya a 100 százalékos EV-gyártásra való áttérésnek.
További aggályok közé tartozik a nyersanyagellátás (vagy annak hiánya) és az infrastruktúra hiánya, ezt követi a hálózati kapacitás hiánya, a zöld energia hiánya és az EV-k töltőinfrastruktúrájának hiánya. A pesszimizmus okaként a kívánatossággal kapcsolatos kételyek, a kereslet hiánya és az új EV-k beszerzésének magas költségei is szerepelnek.
Az iparági válaszadókat arról is megkérdezték, hogy szerintük mi a legnagyobb akadálya az EV-k bevezetésének. A lista élén a töltő-infrastruktúra hiánya állt 26 százalékkal. De az új EV magas költségeit 17 százalék említette. Érdekes módon Európával vagy Ázsiával összevetve az észak-amerikai megkérdezettek körében a fogyasztók EV-kkel szembeni ellenállása erősebb tényezőnek bizonyult, mint a költségek. A jó hír az, hogy a megkérdezettek 80 százaléka úgy vélte, a fenntartható autógyártás megvalósítása lehetséges - számolt be az ArsTechnika.
