A brit kormány terve, hogy egységes, kötelező digitális személyazonosító rendszert vezessen be, nemcsak politikai vitát robbantott ki, hanem példátlan módon magát a technológiai szektort is a kabinet ellen fordította. Az évi 2 milliárd fontosra becsült digitális azonosítási iparág szereplői attól tartanak, hogy a központosított állami ID-rendszer lepusztítja azt a piacot, amelyet eddig a kormány maga segített felépíteni.
Keir Starmer miniszterelnök szeptemberben bejelentett terve, amely egy egységes, állami digitális azonosító bevezetését irányozza elő, kezdetben az illegális foglalkoztatás és a bevándorlás visszaszorításának eszközeként jelent meg. A javaslat szerint minden "right to work" ellenőrzés - vagyis a munkavállalási jogosultság igazolása - kizárólag ezzel a digitális azonosítóval történhetne. A politikai kommunikáció azonban gyorsan kisiklott, a közvélemény pedig megosztottá vált abban a kérdésben, vajon a kormány nem készül-e egy digitális megfigyelőállam kiépítésére.
A legnagyobb meglepetés azonban nem az ellenzék soraiból, hanem a technológiai iparból érkezett. Az elmúlt években a brit digitális azonosítási piac gyorsan fejlődött, több tucat magánszolgáltató - köztük a Yoti, a OneID és más digitális verifikációs cégek - nyújt hitelesített online azonosítási szolgáltatásokat a lakosság számára. Ezt a piacot a kormány korábban kifejezetten támogatta: az idén életbe lépett "trust framework" törvény lehetővé tette, hogy ezek a cégek jogilag is elismert módon igazolják az ügyfelek személyazonosságát a bankszektortól az állásinterjúkig. Most azonban éppen az állam az, amely kiszoríthatja őket saját területükről.
Julian David, a TechUK vezetője szerint "az állami digitális ID bejelentése új korszakot nyitott - a bizonytalanság korszakát mind az állampolgárok, mind a magánszektor számára." Az iparági szereplők attól tartanak, hogy egy központosított, állami tulajdonú rendszer tönkretenné a versenyt, visszavetné az innovációt, és végső soron az adófizetők pénzén kellene finanszírozni egy olyan technológiai infrastruktúrát, amelyet a magánszektor már amúgy is sikeresen működtet.
A kormány azzal érvel, hogy egy egységes azonosító növelné a digitális szolgáltatások használatát és egyszerűsítené az állampolgárok életét. Starmer legutóbbi nyilatkozataiban már kevésbé az ellenőrzést, sokkal inkább a "kényelmet" hangsúlyozta, mondván, a rendszer "megszüntetné a felesleges papírmunkát" olyan helyzetekben, mint például a hiteligénylés vagy a lakásbérlés. Ez a kommunikációs váltás némi reményt adott az iparágnak, amely most a közelgő társadalmi konzultáció során próbálja elérni, hogy a kormány csupán koordinátorként, ne pedig kizárólagos szolgáltatóként vegyen részt a digitális ID rendszerben.
A vita középpontjában az a kérdés áll, ki legyen a digitális identitás kezelője: az állam vagy a piac. A TechUK technológiai igazgatója, Laura Foster szerint "a kormány jobban tenné, ha a már bevált technológiákat integrálná, ahelyett hogy mindent a nulláról épít." Hasonló álláspontot képvisel Iain Corby, az Age Verification Providers' Association ügyvezetője is, aki szerint a több szolgáltatós modell nemcsak versenyképesebb, hanem adatvédelmi szempontból is biztonságosabb. "Ha a kormány államosítja a digitális azonosítást, az adófizetők fogják megfizetni a fejlesztés, a karbantartás és az ügyfélszolgálat költségeit, miközben a technológiai innováció megbénul" - fogalmazott Corby.
A kormány igyekszik csillapítani az indulatokat. A kabinet ígéretet tett arra, hogy az új rendszer fejlesztését a kormányzati szervek - a Kabinetiroda és a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium - megosztott felelősséggel irányítják: az előbbi a stratégiai irányt, az utóbbi a technikai kivitelezést koordinálja. Liz Kendall technológiai miniszter "fantasztikus lépésnek" nevezte, hogy a digitális ID a kabinet szintjére került, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztés "az egész kormány számára kiemelt prioritás."
A magánszektor eközben próbál megnyugtató üzeneteket kicsikarni a kormánytól. A digitális azonosítással foglalkozó vállalatoknak állítólag azt ígérték, hogy a kormány továbbra is biztosít "információs hozzáférési kaput" az állami adatbázisokhoz, így a magáncégek rendszerei is integrálódhatnak az új modellbe. Sőt, még idén megkezdődhet annak a rendszernek a tesztelése, amely lehetővé tenné, hogy digitális ID-val igazolják a korhatárhoz kötött vásárlásokat, például alkoholfogyasztás esetén.
