Az orosz egészségügyi hatóságok szerint az új, mRNS-alapú daganatellenes vakcina három évnyi preklinikai kutatás után készen áll a klinikai alkalmazásra. A fejlesztés áttörést jelenthet a személyre szabott onkológiai terápiák területén.
Az Orosz Föderáció Szövetségi Biomedicinális Ügynökségének vezetője, Veronika Szkvorcova a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon jelentette be, hogy az új daganatellenes vakcina dokumentációját már benyújtották az orosz egészségügyi minisztériumnak. A jóváhagyás után elsőként a vastagbélrák kezelésében kívánják alkalmazni, majd a glioblasztóma és a melanoma terápiás palettáján is megjelenhet.
A vakcina hároméves preklinikai vizsgálatok során bizonyította biztonságosságát és hatásosságát. Az eredmények alapján a daganatok mérete és növekedési üteme átlagosan 60-80%-kal csökkent, valamint nőtt a túlélési arány is. A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy a készítmény ismételt alkalmazása sem okozott mellékhatásokat, ami különösen fontos szempont a hosszú távú onkológiai kezelések esetében.
A Gamaleja Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett vakcina mRNS-technológiára épül, amely mesterséges intelligencia segítségével tanítja meg a páciens immunrendszerét a daganatsejtek felismerésére és célzott támadására. Ez a megközelítés eltér a hagyományos kemoterápiás és sugárkezeléses módszerektől, mivel nem pusztán a gyorsan osztódó sejtek széles körét támadja, hanem specifikusan a tumorsejtek molekuláris jellemzőire fókuszál.
Az intézet igazgatója, Alekszandr Gincburg kiemelte, hogy a vakcina engedélyezése külön szabályozási keretet igényel, mivel alapvetően eltér a klasszikus gyógyszerek regisztrációs folyamatától. A Gamaleja Intézet korábban a Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával szerzett nemzetközi ismertséget, és jelenleg HIV-ellenes mRNS-vakcinán is dolgozik.
Az új fejlesztés nem csupán orvosi áttörést ígér, hanem illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyben az mRNS-technológia egyre meghatározóbb szerepet játszik a fertőző betegségek mellett a daganatok és más krónikus betegségek kezelésében. A klinikai engedélyezés és a széles körű alkalmazás azonban számos tudományos, etikai és gazdasági kérdést is felvet, amelyek a következő években határozhatják meg a rákgyógyítás jövőjét.
