Meghatározott feladatok automatizálásán túl a robotok ugyanis termelékenységük és versenyképességük növelésében, új feladatok, munkakörök létrehozásában is segítik a vállalatokat - fejtette ki augusztusban közreadott, állásfoglaló tanulmányában (The Impact of Robots: Employment, Productivity and Competitiveness) az International Federation of Robotics (IFR), amelyben a robotok munkaerőpiacra, üzleti teljesítményre és gazdasági növekedésre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások eredményeit összegzi.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a robotok jellemzően nem munkavállalókat, teljes munkaköröket vagy szakmákat váltanak ki, hanem bizonyos - például ismétlődő, megterhelő vagy veszélyes - feladatok végzését veszik át az emberektől, miközben a vállalatokat a kihívások megválaszolásához is hozzásegítik, amelyek a munkaerőhiányból és a demográfiai változásokból fakadnak.
Autót szerel a gyárban a Neura Robotics 4NE1 humanoidja
Napjainkra az öregedő lakosság és az aktív munkaerő létszámbeli csökkenése az automatizálás egyik fő hajtóerejévé vált. Robotok munkába állításával a vállalatok a kedvezőtlen trendek ellenére továbbra is szinten tarthatják vagy növelhetik kapacitásaikat - feltéve, hogy embereikről sem feledkeznek meg. Alkalmazottaikat ugyanis segíteniük kell a gépi kollégákkal való együttműködéshez szükséges készségek elsajátításában, az emberi munkaerő képzése kulcsfontosságú az automatizáció sikeréhez.
A technológia hatása nemcsak vállalati, hanem nemzetgazdasági szinten is mérhető. A tanulmány szerint a nagyobb robotsűrűséget felmutató országok ugyanis versenyképesebbek, ami a nagyobb termelékenységben és kivitelben, valamint a gyártóipar válságokkal szembeni ellenálló képességében egyaránt megmutatkozik. Az automatizáció előnyeinek lehető legjobb kiaknázásához ezért nélkülözhetetlen egy átfogó nemzeti robotikai stratégia kidolgozása és gyakorlatba ültetése, hangsúlyozta az IFR, hozzátéve, hogy az automatizációs jövőképet tükröző stratégiának az iparpolitikától kezdve az oktatáson és a készségfejlesztésen át a technológiai és üzleti innovációig szükséges ívelnie.
Átlagon felüli robotsűrűség Európában
Az IFR legfrissebb - tavaly előtti adatok alapján készült - éves jelentéséből (World Robotics 2025) idén júniusban közreadott számokból kiderül, hogy a nemzetgazdaságok világszerte prioritásként kezelik az ipari robotok telepítését és integrálását, amelyekben a termelékenység növelésének kritikus fontosságú eszközét látják. A régiók közötti automatizációs versenyben a nyugat-európai országok rekordnak számító robotsűrűséggel vezetnek - 2024-ben gyártóiparukban 267 robot jutott 10 ezer munkavállalóra, amit Észak-Amerika 204, Ázsia pedig 131 egységgel követett a dobogó második és harmadik fokán.
Nyugat-Európában éves alapon 3 százalékkal növekedett a robotsűrűség, a régió nyolc országa - Németország, Svájc, Hollandia, Ausztria, Olaszország, Belgium Luxemburggal együtt, valamint Franciaország és Spanyolország - világszinten is a top 20-as listán szerepel. Az Európai Unió huszonhét tagállamának együttes robotsűrűsége 231 egység, ami a globális átlagnál - tízezer alkalmazottra jutó 132 robotnál - sokkal magasabb.
IFR: robotsűrűség országonként és régiónként a világ gyártóiparában
Észak-Amerika robotsűrűsége valamivel gyorsabban, éves alapon 4 százalékkal növekedett. A világranglistán nyolcadik helyen szereplő Egyesült Államokban tízezer alkalmazottra 307 robot jut, míg Kanadában ez a szám 241, Mexikóban pedig mindössze 62 egység. Ázsia gyártóiparában 2024-ben a globális átlaggal csaknem megegyező 131 robot jutott tízezer alkalmazottra, ami éves alapon 11 százalékos növekedést jelez - de ebben a régióban találhatók a világ leginkább automatizált országai is.
Kína nem tartozik közéjük - míg Ázsián belül hatodik, addig világszinten a 22. helyen szerepel. Robotsűrűsége 166 egység, ami azonban a megelőző évhez képest kimagasló, 17 százalékos növekedést mutat. A képet tovább árnyalja, hogy az ország hatalmas munkaerővel rendelkezik, ezért robotsűrűségének növeléséhez a legtöbb egységet kell telepítenie - és a számok magukért beszélnek. Kína üzemeiben az adatfelvétel idején 2 millió robot dolgozott - körülbelül négy és félszer több, mint a második legnagyobb robotparkot működtető Japánban -, és az ország egyedül 2024-ben 295 ezer robotot telepített, ami a világon abban az évben összesen beüzemelt ipari robotok 54 százalékát teszi ki.
Dél-Korea büszkélkedhet a világ legnagyobb robotsűrűségével, ahol tízezer alkalmazottra 1220 robot jut. Az elektronikai és autóipari szereplők beruházásai nyomán az ország robotsűrűsége 2019 óta töretlenül, évente átlagosan 7 százalékkal növekedett. Szingapúr 818 egységgel második az élmezőnyben. A kis ország kevés alkalmazottat foglalkoztató gyártóipara viszonylag kevés robot telepítésével érte el a kimagasló robotsűrűséget, amely az utóbbi hét évben évente átlagosan 13 százalékos növekedést mutatott.
Németország 449 egységgel a dobogó harmadik fokára került, Európa legnagyobb gazdaságában a gyártóipar 2019 óta lassabban, évente 5 százalékkal növelte robotsűrűségét. Japán - a világ legnagyobb robotgyártója - 446 egységgel szorosan követi a negyedik helyen. A robotsűrűség-bajnokok rangsorában utánuk Svédország (377) Dánia (329), Szlovénia (315), az Egyesült Államok (307) és Tajvan (302) következik, a tízes listát pedig 294 egységgel Svájc zárja. Magyarországon a gyártóiparban 172 robot jut tízezer alkalmazottra, ami a globális és az ázsiai átlagnál is jóval magasabb, de szűkebb térségünkben Szlovákia robotsűrűségétől (210) is elmarad.
Mesterséges intelligencia a robotikában
Miközben a robotok térhódításával átalakulnak a munkahelyek, a mesterséges intelligencia a robotika területét formálja át egyre nagyobb mértékben. Az összefonódó technológiák hatásáról az IFR nemcsak mostani jelentésében értekezik, álláspontját nemrég külön tanulmányban (AI In Robotics) is kifejtette, amely weboldaláról szintén letölthető.
A robotokban testet öltő mesterséges intelligencia, a fizikai AI tovább gyorsítja az új képességek fejlesztését, növeli a rugalmasságot és még nagyobb hatékonyságot ígér, így utat nyit az ipari robotok még szélesebb körű alkalmazása előtt. A tanulmány többek között a logisztikát és raktárkezelést emeli ki az AI robotok alkalmazásában élen járó szektorként, ahol a meglévő, fokozottan ellenőrzött környezetek is segítik az ilyen irányú fejlesztéseket.
A Verity önvezérlő logisztikai drónja vonalkódokat olvas a raktárban
Az IFR idén júniusban odaítélt IERA 2026 innovációs díját is repülő raktári drónok vihették haza, amelyek emberi közreműködés nélkül röpködnek a magasba nyúló polcsorok között, és vonalkód-olvasással segítik a készletek valós idejű nyomon követését. A svájci Verity által fejlesztett megoldás része egy felhőalapú AI platform, amelynek köszönhetően az akár hónapokon át működő, akkutöltő-állomásra maguktól visszajáró drónok folyamatosan tanulnak, és optimalizálják saját működésüket.
A gyártóiparban a már említett elektronikai és autógyártók mellett például a gyógyszergyárak is az elsők között vezetnek be mesterséges intelligenciával integrált robotokat. A nagy szakértelmet és pontosságot követelő - eleve fejlett technológiákkal vezérelt - gyártási folyamatokba viszonylag gyorsan beilleszthető, intelligens robotok nemcsak a termelékenység, hanem a minőség további javításában is segítik a terület szereplőit. A szintén úttörőnek számító szolgáltatói szektorban pedig az AI robotok emberek és gépek együttműködését teszik gördülékenyebbé, mivel természetes nyelven kommunikálnak, és a korábbi generációs gépekhez képest sokkal rugalmasabban testre szabhatók.
Elemzői előrejelzések szerint az AI robotok piaca a következő években több billió dollárra bővülhet. A robotgyártók és a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek olyan dedikált hardver és szoftver megoldások fejlesztésén dolgoznak nagy lendülettel, amelyek révén a mesterséges intelligencia nemcsak érzékeli fizikai környezetét, hanem döntései nyomán abban közvetlenül cselekedni tud. Virtuális környezetben ezek az intelligens robotok már önállóan is képesek megtanulni az újabb feladatok elvégzését, így átprogramozás nélkül, gyorsan és rugalmasan munkába állíthatók a változó igények és folyamatok szerint, mutatott rá az IFR.
Az Egyesült Államokban többek között az Amazon, az NVIDIA és a Tesla is rekordméretű AI beruházásokat jelentett be, és a kockázati tőke is ömlik a speciális robotikai alkalmazásokat fejlesztő startup cégekbe. Európában az ABB jelentette be tavaly ősszel, hogy robotikai üzletágát a japán SoftBank vásárolja fel a fizikai AI gyorsabb fejlesztéséhez - ez a tranzakció az idei év hátralevő részében várhatóan megkapja a még hiányzó hatósági jóváhagyásokat. Kína ipari és informatikai minisztériuma pedig akciótervet készített, amely fontos szerepet szán a fizikai testet öltő mesterséges intelligenciának a nemzetgazdaság átalakításában.
Mindennek alapján az IFR arra számít, hogy a következő öt-tíz évben a mesterséges intelligencia a robotikai alkalmazások széles körében fog megjelenni. A fizikai AI gyors fejlődését és elterjedését valószínűsíti, hogy nemcsak a termelékenység és a hatékonyság növelésében, hanem a hibák és a karbantartási költségek csökkentésében is segíti a vállalatokat, így más rendszerekhez képest a beruházások gyorsabb megtérülését ígéri.
Fotók: IFR, Neura Robotics, Verity
