A két probléma első látásra különállónak tűnhet, valójában azonban ugyanabba az irányba mutat: egyre nagyobb szükség lehet olyan technológiai infrastruktúrákra, amelyekben a digitális identitás, az adatok és a tartalmak eredete ellenőrizhető anélkül, hogy ehhez feltétlenül egy központi szolgáltatóban kellene megbízni.
Ezen a területen magyar és német fejlesztők részvételével is épül technológiai megoldás.
A deepfake-ekkel nemcsak a hamis tartalom mennyisége nő
Néhány évvel ezelőtt egy videó- vagy hangfelvétel még viszonylag erős bizonyítéknak számított arra, hogy egy esemény valóban megtörtént. A generatív AI ezt a feltételezést alapjaiban kérdőjelezi meg.
Ma már rövid idő alatt létrehozható olyan kép, hang vagy videó, amelyen egy valós személy olyan kijelentést tesz vagy olyan helyzetben jelenik meg, amely a valóságban soha nem történt meg.
A technológiai kihívás ezért fokozatosan átalakul. A kérdés már nem kizárólag az, hogy egy algoritmus képes-e felismerni a manipulált tartalmat, hanem az is, hogy bizonyítható-e egy digitális fájl eredete, készítője és változatlansága.
Ez különösen fontos lehet vállalati környezetben, ahol egy dokumentum, mérési eredmény, szerződés, kép- vagy videóanyag manipulációja már nem pusztán reputációs, hanem információbiztonsági és üzleti kockázatot is jelenthet.
A digitális szuverenitás európai stratégiai kérdéssé vált
A probléma másik oldala az adatok és az infrastruktúra feletti kontroll.
Az Európai Unió az elmúlt időszakban egyre hangsúlyosabban foglalkozik a technológiai szuverenitással és azzal, hogyan csökkenthető Európa stratégiai függősége a nem európai technológiai szolgáltatóktól.
A kérdés a felhőinfrastruktúrától és a mesterséges intelligenciától a félvezetőkön át a nyílt forráskódú technológiákig számos területet érint.
Vállalati szempontból ennek egyik alapvető kérdése, hogy ki rendelkezik az adatokkal, hol történik azok feldolgozása, milyen szolgáltatótól függ a hozzáférésük, és hogyan igazolható egy digitális információ eredete és integritása.
Ugyanez a probléma felhasználói szinten is megjelenik. Fotóink, dokumentumaink, kommunikációnk és digitális identitásunk jelentős része olyan platformokon keresztül működik, amelyek infrastruktúrája felett nincs közvetlen ellenőrzésünk.
Magyar fejlesztők is dolgoznak egy decentralizált infrastruktúrán
Ezekre a problémákra keres technológiai választ Pethes Dávid és csapata a Gen6, amelynek fejlesztésében magyar és német szakemberek is részt vesznek.
A rendszer egyik fejlesztése a RealSeal, amely kriptográfiai bizonyíték létrehozását teszi lehetővé digitális tartalmakhoz, például képekhez, videókhoz vagy dokumentumokhoz.
A technológia nem magát a fájlt helyezi el nyilvánosan a blokkláncon. Ehelyett a tartalomhoz tartozó kriptográfiai ujjlenyomatot rögzíti, amelynek segítségével később ellenőrizhető, hogy az adott fájl megváltozott-e az aláírás óta, valamint hogy mely digitális identitás hitelesítette.
A megközelítés egyik fontos tulajdonsága, hogy az ellenőrizhetőséghez nem szükséges magát a bizalmas vagy személyes tartalmat nyilvánossá tenni.
Nem deepfake-detektor, hanem eredetigazolás
A RealSeal nem klasszikus deepfake-detektorként működik.
Nem egy AI-modell próbálja valószínűségi alapon megállapítani egy képről vagy videóról, hogy valódi vagy mesterségesen generált. A technológia ehelyett azt teszi ellenőrizhetővé, hogy ki hitelesített egy adott digitális tartalmat, és módosult-e a fájl a hitelesítés óta.
Ez lényeges különbség.
Ha valaki egy mesterséges intelligenciával létrehozott képet hitelesít, attól az még nem válik egy valós esemény dokumentációjává. Az viszont bizonyíthatóvá válhat, hogy pontosan melyik fájlt, mikor és melyik digitális identitás írta alá.
A hangsúly tehát nem a tartalom "igazságának" automatikus eldöntésén, hanem a provenance, vagyis a digitális eredet és módosítási lánc ellenőrizhetőségén van.
A technológia vállalati felhasználása túlmutathat a médiatartalmakon
A tartalomhitelesítés egyik látványos alkalmazási területe a deepfake-ek elleni védekezés, a technológia azonban ennél jóval szélesebb körben használható.
Egy vállalat például igazolhatja, hogy egy dokumentumot annak publikálása után nem módosítottak. Egy ipari vagy IoT-rendszerben ellenőrizhetővé válhat egy mérési adat eredete. Egy szervezet auditálható módon rögzíthet digitális eseményeket vagy eredményeket, míg egy tartalomkészítő bizonyíthatja egy eredeti digitális fájlhoz kapcsolódó hitelesítését.
A Gen6 emellett NCrypt néven végpontok között titkosított kommunikációs megoldást is fejlesztett. A rendszer kialakításának egyik alapelve, hogy a titkosításhoz szükséges kulcsok a felhasználónál maradjanak.
A technológiai infrastruktúra mögött működő főhálózat 2025 januárjában indult el, működését független validátorok biztosítják.
Az AI-korszak egyik kulcskérdése lehet a digitális eredet bizonyíthatósága
A generatív AI fejlődése alapvetően változtatja meg azt, ahogyan a digitális információ hitelességéről gondolkodunk.
Minél olcsóbbá és egyszerűbbé válik valósághű képek, videók, hangfelvételek és dokumentumok előállítása, annál fontosabbá válhat annak technikai igazolása, hogy egy adott digitális objektum honnan származik, ki hitelesítette, és módosult-e azóta.
Ez a vállalati IT számára is új biztonsági réteget jelenthet. A jövő információbiztonsági rendszereinek ugyanis nem feltétlenül csak azt kell megakadályozniuk, hogy illetéktelenek hozzáférjenek az adatokhoz. Egyre fontosabb feladat lehet annak bizonyítása is, hogy az adat, dokumentum vagy digitális tartalom, amellyel dolgozunk, valóban az, aminek állítja magát.
Ebben az értelemben a technológiai szuverenitás sem kizárólag arról szól, hogy Európa hol üzemelteti a szervereit vagy milyen felhőszolgáltatásokat használ. Ugyanilyen fontos kérdéssé válhat az identitás, az adatok és a digitális bizonyítékok feletti kontroll.
Az AI-korszak következő technológiai versenye ezért nemcsak arról szólhat, hogy ki képes több és jobb tartalmat generálni, hanem arról is, ki képes megbízhatóan bizonyítani annak eredetét.
