Biztos vagyok abban, hogy Washington és Brüsszel számára egyaránt eljött az ideje annak, hogy alaposabban szemügyre vegyék az alkalmazás-áruházak működését, belső szabályrendszereiket, árazási gyakorlatukat, az alkalmazott vámszabályokat, vagy azt, hogy a monopóliumellenes törvényekből következik-e a kialakult helyzet. Ezt Brad Smith, a redmondi óriásvállalat elnöke mondta, aki szerint a világ alaposan megváltozott azóta, hogy a Microsoftot vették monopóliumellenes vizsgálat alá, a helyzet azonban csak rosszabb lett.
Smith, akinek az ezredforduló tájékán kulcsszerep jutott a szoftvercég ellen indított trösztellenes eljárás kezelésében, azt fejtegette, hogy egyes alkalmazás-áruházaknál mind gyakoribb, hogy a vásárlókat saját platformjukra irányítják át, s az eredeti árnál nemritkán 30 százalékkal drágábban adják az alkalmazást, vagyis ekkora forgalmi díjat számítanak fel.
A közelmúltban több esemény is új megvilágításba helyezte az Apple-féle App Store működését, ezek közül a legfontosabb, hogy az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított az alkalmazás-áruház és az Apple Pay rendszerében vélelmezett visszaélési lehetőségek, köztük az NFC-s fizetés feletti ellenőrzés miatt.
Az Apple-nek mintegy 23 millió fejlesztő dolgozik világszerte, akik egyre inkább nehezményezik, hogy a felhasználók csakis az App Store-on keresztül fizethetnek a letöltött alkalmazásokért, bevételeik közel harmadát pedig az Apple vágja zsebre arra hivatkozva, hogy a platformot ők szolgáltatják és működtetik, ők biztosítják a teljes ökoszisztémát, a felhasználók elérését, ez pedig nem lehet ingyen. Ha elfogadjuk, hogy egy áruház fenntartása költségekkel jár, és a fenntartó hasznot is szeretne látni annak működtetéséből, már csak az a kérdés marad, a fejlesztők mennyit tartanak elfogadhatónak, elemzi a kérdést amerikai testvérlapunk. A cikk írója szerint a panaszosok közül többen egy centet sem adnának, szerintük ugyanis másfelé lejt a pálya, különösen, ha alkalmazásuk az Apple saját fejlesztéseivel áll versenyben.
