A lítium-ion akkumulátorokat használó elektromos járművek gyorsan növekvő gyártása felhajtotta a lítium iránti keresletet, ezért a fémből globális ellátási hiány van. Eközben a nyugati országok és Kína versenyt futnak az új bányák feltárására.
A szerb kormány csütörtökön visszavonta a Rio Tinto angol-ausztrál bányászati vállalat tulajdonában lévő nagy lítiumprojekt engedélyeit, ami iparági szakértők szerint valószínűleg az évtized közepéig meghosszabbítja az ellátási hiányt. A Reuters a hír nyomán összefoglalta a főbb bányák és a lítiumellátás legfontosabb tényeit az ausztrál ipari minisztérium, az amerikai földtani intézet, a vállalatok jelentései és a Credit Suisse jelentése alapján.
A lítiumot jelenleg kemény kőzetből vagy sóbányákból termelik. Ausztrália a világ legnagyobb szállítója, ahol a bányászat kemény kőzetek kitermelésével folyik. Argentína, Chile és Kína főként sós tavakból termel.
A lítium-karbonát-egyenértékesben mért teljes globális termelés az ausztrál ipari minisztérium decemberi előrejelzése szerint 2021-ben 485 ezer tonna volt, ami 2022-ben 615 ezer tonnára, 2023-ban pedig 821 ezer tonnára nő.
A Credit Suisse elemzői konzervatívabbak, 2022-re 588 ezer tonnás, 2023-ra pedig 736 ezer tonnás kibocsátást prognosztizálnak, és a kereslet növekedését a kínálat növekedését meghaladó mértékűre, 2022-re 689 ezer tonnára, 2023-ra pedig 902 ezer tonnára prognosztizálják, amelynek mintegy kétharmadát az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használnák fel.
A lítium-karbonát ára a kínai akkumulátorgyártók erős kereslete miatt az elmúlt évben rekordmagasságba szökött. A globális top 10-be tartozó gyártó, az Allkem a minap azt közölte, hogy a júniusig tartó félévben az árak várhatóan tonnánként 20 ezer dollár körülire ugranak a rakodási ponton, ami mintegy 80 százalékos emelkedést jelent a 2021 decemberéig tartó félévhez képest.