Az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette a Kínára vonatkozó technológiai exportkorlátozásokat, válaszul azokra az aggodalmakra, hogy Peking megtorlásként ritkaföldfém-export korlátozásához folyamodhat - számolt be a Financial Times bennfentes forrásokra hivatkozva. A döntés hátterében nem csupán a kereskedelmi tárgyalások fenntartása áll, hanem az a stratégiai felismerés is, hogy a Kína által ellenőrzött nyersanyagok - különösen a ritkaföldfémek - kulcsfontosságú szerepet játszanak az amerikai ipar és a technológiai szektor működésében.
A hírek szerint az amerikai Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala az elmúlt hónapokban utasítást kapott arra, hogy tartózkodjon a Peking elleni szigorúbb intézkedésektől. A cél az volt, hogy ne torpedózzák meg az újrainduló tárgyalásokat, illetve hogy előkészítsék a terepet egy esetleges csúcstalálkozóra Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő között. A háttéregyeztetések jelenleg Svédországban zajlanak: a kínai miniszterelnök-helyettes, Ho Lifeng, július 27. és 30. között tartózkodik az országban, ahol Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel folytat tárgyalásokat a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jövőjéről.
A megbeszélések fókuszában nemcsak a technológiai export szabályozása, hanem a kínai ritkaföldfémek - például neodímium, diszprózium és prazeodímium - exportellenőrzése, a piacra jutás kölcsönös feltételei, valamint a vámháború által kiváltott kereskedelmi feszültségek állnak. A ritkaföldfémek jelentősége azért különösen érzékeny pont, mert ezek a nyersanyagok elengedhetetlenek a korszerű elektronikai eszközök, elektromos járművek, hadiipari rendszerek és kommunikációs technológiák gyártásához. Kína a világ legnagyobb ritkaföldfém-kitermelője, így egy esetleges exportkorlátozás súlyos következményekkel járhatna az amerikai gazdaság és technológiai ellátási láncok számára.
A háttérben húzódó kereskedelmi konfliktus az év elején eszkalálódott, amikor Trump elnök 10 százalékos általános vámot vezetett be minden kínai termékre. Márciusban ez az arány 20 százalékra emelkedett, és a kölcsönös lépések következtében az amerikai vámterhek 145 százalékra, míg a kínai ellenintézkedések 125 százalékra nőttek. A két fél végül május közepén ideiglenes egyezséget kötött: a felek 90 napra 10 százalékra csökkentették egymás termékeire kivetett vámokat, ugyanakkor az Egyesült Államok fenntartotta a 20 százalékos "fentanil-vámot" bizonyos érzékeny termékkörökre.
A mostani amerikai lépés egyértelműen a stratégiai rugalmasság jegyében született: miközben a Trump-adminisztráció igyekszik megőrizni a kemény tárgyalási pozícióját, nem kívánja kockára tenni azokat az ellátási láncokat, amelyek az ország gazdasági és technológiai versenyképessége szempontjából létfontosságúak. A következő hónapokban a világ figyelme a Trump-Hszi találkozó körüli fejleményekre irányul, miközben a ritkaföldfémek geopolitikai jelentősége egyre markánsabban rajzolódik ki a globális kereskedelmi rendszer térképén.
