Maradjanak a keretszámok, vagy tegye lehetővé az állam oktatási intézmények támogatását is a társasági adó terhére?
A kiszivárogtatott – és azóta a kormányszóvivő által nem cáfolt, sőt inkább megerősített – hírek szerint jövőre a kormány műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2 850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde.
Laufer Tamás, az Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke a döntést megelőző újabb mérlegelésre kéri a kormányt.
„Arra kérjük a kormányt, hogy döntése során vegye figyelembe: az általa is stratégiainak nyilvánított, de már így is évek óta jelentős szakemberhiánnyal küzdő, a GDP 12%-át biztosító és egyben kiemelkedő hozzáadott érték teremtő képességű szektort ellehetetlenítheti a szakemberek számának további csökkenése. A mérnökképzés ilyen mértékű visszaesését minden eszközzel meg kell akadályozni, a szakemberképzés mennyiségi és minőségi színvonalát a jövőben is fontos lesz – akár az eddigiektől eltérő módon és konstrukcióban – biztosítani. Erre várna az IVSZ javaslatot a kormánytól.” – tette hozzá.
Az IVSZ szerint a helyzetet az sem javítaná érdemben, ha a részösztöndíjas helyek száma jelentősen emelkedne, hiszen a műszaki és más természettudományos képzések még ebben a formában is drágábbak lesznek, mint más – például a jogi és közgazdasági – szakmák esetében a teljes egészében költségtérítéses, vagyis fizetős felsőoktatás.
„Többször hangsúlyoztuk már, hogy szakemberképzés kulcsa a szektor, és egyben a magyar gazdaság fejlődésének. A hazai informatikai-, távközlési- és elektronikai szektor egyik kiemelt ágazata például a szoftverexport, amely a hazai mintegy 1 000 milliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva. Megfelelő fejlesztéspolitikai- és exportprogram esetén a fenti 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac 5 év alatt megduplázható lenne, s ennek következtében több tízezer új munkahely jöhetne létre. A szakemberek számának további csökkenése esetén ezt a lehetőséget Magyarország egészen biztosan nem tudná kiaknázni.” – tette hozzá Laufer Tamás.
Bízva abban, hogy a kormány újra mérlegeli a fenti szempontokat, az IVSZ javasolja, hogy a kormány támogassa legalább a mostani szinten a természettudományos, informatikai képzéseket akár az eddigi keretszámok meghagyásával, akár úgy, hogy – egyes sportágakhoz és kulturális területekhez hasonlóan – tegye lehetővé a cégek szerepvállalását a társasági adó terhére.
