A felhasználók persze mindig komoly vitákba bocsátkoznak a nyílt és a tulajdonosi szoftverek megfelelőségében, egyben azonban a többség egyetért: szoftvert olcsón vagy ingyen szeretnénk beszerezni.
A számítógép-használók egy része ragaszkodik a tulajdonosi szoftverekhez, mert ezeket tudja vagy szereti használni, vagy olyan speciális rendszerre van szüksége, amelynek nincs még megfelelő minőségű nyílt forráskódú alternatívája. Mások az ingyenesen hozzáférhető FLOSS megoldásokat preferálják. Mindenki tehát a pénztárcájának, az igényeinek és a kockázatviselési hajlandóságának megfelelő termékeket választhat.
Megítélésem szerint a szoftverek beszerzésével kapcsolatban két dolog nem engedhető meg: egyrészt a tulajdonosi szoftverek illegális beszerzése, feltörése, másrészt a közszolgálati – beleértve a közoktatási felhasználást is – felhasználás során az indokoltnál drágább szoftvertermékek beszerzése.
A közszféra szereplői az esetek túlnyomó többségében olyan feladatokra használják a számítógépeket, amelyekre számtalan ingyenesen hozzáférhető, megfelelő minőségű megoldás létezik. Az állam- és közigazgatás az adófizetők által befizetett adóforintokból gazdálkodik, így kötelessége a gondos gazda szerepkörével eljárva a lehető legolcsóbb megoldásokat alkalmazni. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ez fokozottan igaz.
Szeged Megyei Jogú Város már tíz éve zászlajára tűzte, hogy hivatalában a nyílt forráskódú megoldásokat preferálja. A speciális célszoftverek fejlesztésénél előírja a platformfüggetlen rendszerek szállítását, a dokumentált forráskód és a teljes körű felhasználási, sok esetben a vagyoni jog átruházását is, lehetőség szerint kizárja az olyan megoldások használatát, amelyek járulékos költségeket generálnak, vagy amelyeken harmadik félnek korlátozó joga lehet. Az elmúlt évtizedben csak az irodai alkalmazáscsomag kiváltása több mint százmillió forintos megtakarítást eredményezett a városi költségvetésben.
Sajnos nem minden közszolgálati szereplő gondolkodik így. A közelmúltban az open source közösségek karácsonyi ajándékként, kitörő lelkesedéssel fogadták a Kormány 1479/2011. (XII. 23.) határozatát az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a határozat meghozatalán túl az elmúlt bő egy évben érdemi előrelépés nem igazán történt. A hivatalok és a Kormány közvetlen irányítása alá tartozó szervek többségükben még mindig a tulajdonosi szoftvereket használják, és közülük néhányan még hosszas vitát követően sem hajlandók befogadni vagy közzétenni dokumentumaikat szabványos formátumban. A dokumentumformátumokon túl az állami szervek még mindig erősen platformfüggő megoldásokat fejlesztenek, fejlesztetnek, még a böngészőben futó alkalmazások is sok esetben csak tulajdonosi szoftverekkel működnek együtt.
Sajnos a forráshiányos önkormányzatok teljes körű átállásának még számos gátja van, az imént említett központi szoftverek platformfüggősége mellett az ügyfelek, társszervek hozzáállása sem mindig szolgálja az átállást. Pedig ha az ügyfelek nyitnának az open source megoldások felé, azaz a meglévő alkalmazások mellé telepítenének nyílt irodai alkalmazáscsomagot is, maguk is hozzájárulhatnának az olcsóbb állam kialakításához.
Igazságot tenni abban, hogy melyik megoldás a jó, nem lehet, és talán nem is szükséges. De a XXI. században, főleg az okos eszközök terjedése okán egyben mindenki egyetérthet: olyan megoldásokat kell fejleszteni és használni, ami minden platformon megfelelően működik.
