A webes keresőket üzemeltető vállalatok nagyon komoly mennyiségű adat birtokába jutnak, amelyek árulkodhatnak a szolgáltatásaikat igénybe vevő felhasználók szokásairól, és információkkal szolgálhatnak a böngészéssel valamint a számítógépekkel kapcsolatban. Hivatalosan ezeket az adatokat a vállalatok arra használják fel, hogy a keresőszolgáltatásokat minél pontosabbá tegyék, miközben egyes biztonsági intézkedéseik alapjául is szolgálhatnak. Azonban sokan úgy vélik, hogy a keresőket üzemeltető cégek jóval több információ birtokába kerülnek, mint ami ténylegesen indokolt lenne, ráadásul a régebbi adatok törlését is meglehetősen kelletlenül végzik.
2008 augusztusában a Google úgy határozott, hogy a webes keresője által naplózott IP-címeket tizennyolc hónap helyett "csak" kilenc hónapig őrzi meg. A Microsoft a Bing esetében eddig tizennyolc hónapos adatmegőrzési időintervallummal dolgozott, de a cég legutóbbi bejelentése alapján ez le fog csökkenni hat hónapra. A Microsoft hangsúlyozta, hogy ez a lépés nemcsak azért jelentősebb a Google 2008-as intézkedésénél, mert három hónappal korábban törli az adatbázisából az IP-címeket, hanem azért is, mert a Google-lel ellentétben a tárolt IP-ket teljes egészében, maradéktalanul eltávolítja az adattárolóiról.
A Microsoft adattörléssel kapcsolatos intézkedését meglehetősen komoly viták előzték meg, és az adatok védeleméért küzdők nem kis munkájába került, hogy legalább részben elérjék a céljaikat. Végül mindegyik európai uniós tagállam adatvédelmi képviselője egységesen arra kérte a keresőket üzemeltető vállalatokat, hogy még ebben hónapban tegyenek eleget az adatvédelmi elvárásoknak. Az IP-címek hosszú távú megőrzése ellen felszólalók tisztában vannak azzal, hogy az IP-cím önmagában nem alkalmas arra, hogy egy számítógép előtt ülő felhasználó közvetlenül azonosítható legyen, azonban maga a PC vagy akár egy mobiltelefon visszakövethetővé válhat. Mivel nagyon gyakran egy-egy számítógéphez vagy mobil készülékhez jól köthető egy-egy személy, ezért aggályos lehet az IP-címek indokolatlan tárolása.
Az IP-címek őrzése kapcsán a Microsoft és a Google is azzal érvel, hogy ezek az adatok fontosak a keresők fejlesztése szempontjából, és az internetes fenyegetettségek valamint a spammelés elleni küzdelmet is előmozdítják. Brendon Lynch, a Microsoft adatvédelemért felelős egyik igazgatója azonban most úgy vélekedett, hogy a lerövidített adattárolás nem fogja csökkenteni a Bing hatékonyságát. "A keresések minősége nem szenved csorbát, viszont az adatvédelem megerősödik" - tette hozzá a szakember.
Peter Fleischer, a Google jogi szakértője a Microsoft lépése kapcsán elmondta, hogy nem szándékoznak változtatni a jelenlegi, kilenc hónapos adatmegőrzési szabályukon. Meggyőződésük szerint ugyanis a naplóállományok kezelése most éppen megfelelő. Fleischer azt is megemlítette, hogy a múlt héten napvilágra került, nagyszabású online támadások kapcsán is nagyon jól jött, hogy tudták elemezni a naplózott adatokat. Mindezek mellett az is bizonyos, hogy egy egységes, minden webes keresőszolgáltatást üzemeltető cégre érvényes, adatvédelmi szabályozásra lenne már szükség.
A hír a Computerworld biztonság oldalán jelent meg
