A koronavírus-járvány drámai gazdasági hatásai a bitcoint sem kerülték el: márciusban komoly esést szenvedett el a kriptovaluta, két hónap azonban elég volt ahhoz, hogy visszatérjen a korábbi árfolyamszintre. Mivel a tőzsdéken forgó papíroknál jobban vizsgázott, a befektetők kockázattűrő köre egyre inkább olyan eszközt lát benne, amely menedéket teremt az árfolyamingadozásnak és inflációnak kitett vagyonok számára.
A pandémia gazdasági hatásainak tekintetében sok közgazdász tart attól, hogy a hagyományos gazdaságélénkítő és vállalkozásmentő intézkedések csak szőnyeg alá seprik a problémákat, néhány év haladékot adnak a világgazdaságnak, de valódi reformokat nem eredményeznek. A mennyiségi lazítás és a pénz gazdaságba öntése egyre kevésbé bizonyul megnyugtató megoldásnak, ezért az államok és a magánvagyonok gazdái is kísérleteznek a kriptovalutákban rejlő potenciállal. Mivel a nemzeti fizetőeszközök igen sérülékenyek és kitettek az inflációnak, ráadásul a papírpénzforgalom igen költséges, néhány állam jegybankja saját kriptopénz kibocsátásának lehetőségét is vizsgálja.
Az infláció kérdése merült fel a Goldman Sachs közelmúltban tartott konferenciáján, a befektetési bank döntéshozói azonban negatív következtetésekre jutottak: álláspontjuk szerint semmi kézzelfogható bizonyíték nincs a bitcoin inflációt elkerülő természetére. Ezzel a megállapítással az ellenérveket soroló poszt-cunamit indítottak el a kriptovilágban. Márpedig az infláció kulcskérdés lesz a koronavírus okozta súlyos gazdasági lassulás kezelésére irányuló intézkedéseknél.
A kriptovaluta-piac minden vita ellenére növekedik, az államok így egyre inkább motiváltak lesznek saját érdekeik érvényesítésében. Friss példa erre Dél-Korea, ahol ismét benyújtották a kriptók adóztatásáról szóló törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy az már több ízben elcsúszott a bitcoin pénzügyi eszköz besorolásának hiányán. Kínában pedig a polgári törvénykönyv módosítási csomagjában elfogadták a kriptovaluták örökölhető vagyontárgy jellegét.
