A magyar gazdaságpolitikai hírek fókuszába kerültek a kis- és középvállalkozások versenyképességét érintő tervek. A májusban megalakult új kormány a jogállamisági kérdések rendezését és az európai uniós források lehívását jelölte meg a piaci környezet stabilizálásának egyik fő eszközeként. A K&H bizalmi index eredményei strukturális elmozdulást mutatnak a hazai kkv-szektor forrásszerzési stratégiájában - kérdés, hogy az új kormányzati ciklus gazdaságpolitikai prioritásai, az uniós alapok lehívása és a nemzeti makrokörnyezet ezt a trendet milyen irányba fogja lendíteni.
A várakozások szerint az uniós források nagy része 2026 második felében, majd 2027 elején érkezhetnek meg a magyar gazdaságba. Jelenleg Magyarország 11,8 milliárd euró kohéziós forráshoz fér hozzá, míg további 8 milliárd euró továbbra sem elérhető az ország számára - ezt az összeget a helyreállítási alap tovább gyarapíthatja. A források részleteiről később várható bővebb tájékoztatás, amely kijelölheti a kis- és középvállalatok számára elérhető pályázati irányokat.
"Kiemelt figyelemmel követjük a hazai kis- és középvállalkozások jövőjét érintő intézkedéseket, hiszen számunkra is rendkívül fontos a szektor támogatása. A K&H bizalmi index idei első negyedéves adatai kivárási időszakot tükröznek a hazai kkv-szektorban. A cégvezetők körében tapasztalt óvatosság és a kormányzati gazdaságpolitika közvetlen hatásának leértékelődése egyfajta stratégiai szünetre utalhat. Ugyanakkor, mivel az adatgyűjtés közvetlenül a választások előtt történt, ez az állapot tekinthető óvatos kivárásnak: az eredmények által bekövetkezett tisztánlátás lehet az a tényező, ami a kivárást aktív piaci jelenlétté fordíthatja át. A korábban elhalasztott beruházások megvalósításával nem csak a szektor tevékenysége élénkülhet, de a teljes hazai gazdaságra is kedvező hatással lehet. A közutak, valamint az energiahatékonyság fejlesztése, a lakossági és vállalati energia hatékonysági programok olyan törekvések lehetnek, amelyek a vállalkozások számára is kedvező fordulatot hoznak az elkövetkezendő időszakban. Emellett a szektor egyharmada aktívan jelentkezik pályázatokra, ami szintén ugródeszkát jelenthet a vállalkozások számára a modernizáció és a technológiai felzárkózás terén" - kommentálta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a beruházási aktivitás jellemzően a választásokat követő fél-háromnegyed évben kezd új erőre kapni: ekkorra körvonalazódik az új ciklus adó- és támogatáspolitikai keretrendszere. A csökkenő kamatkörnyezet és a célzott hitelprogramok folytonossága képes lehet ellensúlyozni az inflációs nyomást, és fenntartható növekedési pályára állítani a szektort.
