A francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága megszavazta azt a javaslatot, amely ötszörösére emelné a digitális szolgáltatási adót a globális technológiai vállalatok számára. A tervezet szerint az eddigi 3 százalékos kulcs 15 százalékra nőne, ezzel Franciaország az Európai Unió egyik legszigorúbb adózási rendszerét hozná létre a digitális óriások - köztük az amerikai Google, Amazon, Meta és Apple - számára. Az intézkedés egyben újabb feszültségforrást jelenthet Párizs és Washington között, mivel az Egyesült Államok már korábban is fenyegetett megtorló vámokkal az ilyen típusú adók miatt.
A módosítást Jean-René Cazeneuve, Emmanuel Macron pártjának képviselője terjesztette elő a 2026-os költségvetés vitája során. A javaslat nemcsak az adókulcsot emelné meg, hanem a globális árbevételi küszöböt is 750 millió euróról 2 milliárd euróra növelné. Ezzel a lépéssel a törvényhozók célja, hogy a kisebb, francia digitális vállalkozások ne essenek az adó hatálya alá, miközben a nemzetközi technológiai óriások továbbra is jelentős hozzájárulásra legyenek kötelezve. A költségvetésről november 4-én szavaz majd a Nemzetgyűlés plenáris ülése, ezt követően pedig a Szenátus elé kerül a tervezet.
A digitális adó emelése mögött széles politikai konszenzus körvonalazódik, még ha a pártok eltérően is ítélik meg a mértékét. A baloldali pénzügyi bizottsági elnök, Éric Coquerel szerint a döntés azt mutatja, hogy Franciaország nem várhat tovább az uniós szintű megállapodásra, hanem önállóan kell fellépnie a digitális óriások adóelkerülésével szemben. A jobbközép Republikánusok képviselője, Corentin Le Fur hasonlóan fogalmazott: szerinte határozott fellépésre van szükség a "digitális szektor igazságosabb hozzájárulása érdekében".
Az Egyesült Államokban ugyanakkor a döntés azonnali politikai visszhangot váltott ki. Jason Smith republikánus képviselő, a washingtoni Képviselőház adóügyi bizottságának elnöke az X-en közzétett bejegyzésében közölte: amennyiben Franciaország tovább halad ezzel az intézkedéssel, az amerikai kormány kész "agresszív megtorló lépéseket" tenni. Smith felszólította Franciaországot, hogy "együttműködően és ne konfrontatívan" kezelje az Egyesült Államok aggályait.
Donald Trump elnök szintén régóta bírálja a digitális szolgáltatási adókat, amelyek szerinte "diszkriminálják az amerikai vállalatokat". Augusztusban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések "súlyos következményekkel" járhatnak, és "jelentős vámemeléseket" helyezett kilátásba az érintett országok termékeire. Egy amerikai technológiai cég képviselője a Politico-nak névtelenül nyilatkozva úgy fogalmazott: "ez a döntés közvetlen támadás az amerikai cégek ellen, és biztos, hogy Washington válaszlépéseket fog tenni más francia iparágak ellen is".
A francia kormány érvelése szerint a digitális gazdaság szereplői aránytalanul alacsony adóterheket viselnek a hagyományos iparágakhoz képest, mivel profitjuk nagy részét külföldön realizálják, gyakran kedvező adózási környezetben. Az új szabályozás célja, hogy a multinacionális digitális cégek ott is fizessenek, ahol ténylegesen tevékenységet folytatnak és bevételt termelnek.
Ha az intézkedés átmegy a parlamenti szavazáson, az újabb próbája lesz annak, meddig hajlandó Franciaország elmenni szuverén gazdaságpolitikájának védelmében - még akkor is, ha ezzel szembe kerül legfontosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal. A döntés egyúttal jelzés lehet az Európai Uniónak is: Párizs kész saját kezébe venni az adóreformot, ha Brüsszel tovább halogatja a közös digitális adó bevezetését.
A francia digitális adó 2019-es bevezetése óta folyamatos viták forrása, és most, a tervezett ötszörös emelés révén újra a nemzetközi gazdasági-politikai diskurzus középpontjába került. A tét nem csupán a költségvetési bevételek növelése, hanem az is, hogy ki határozza meg a digitális kor adózási szabályait: a nemzeti kormányok, az Európai Unió - vagy az Egyesült Államok.
