Kék Notesszel az Internethajóra

Megjelent az Internethajó utasai számára készített átfogó jelentés a hazai infokommunikációs helyzetről. A Kék Notesz elnevezésű tanulmány célja, hogy a szakmai és a szélesebb közvélemény évente képet nyerhessen a magyar információs társadalom építésének eredményeiről, az infokommunikáció magyarországi helyzetéről. A tanulmányt a BME-UNESCO ITTK és az INFONIA Alapítvány kutatói jegyzik. Az adatokkal alaposan dokumentált kutatás áttekinti az elmúlt négy év eredményeit és több ajánlást is megfogalmaz az elkövetkező időszak üzleti és kormányzati programjai számára.

Immár a második kormányzati ciklus próbált megbirkózni a lehetetlennek tűnő küldetéssel: miként lehet nálunk elterjeszteni, elfogadottá tenni az információs társadalom lehetőségeit, eszközeit, kultúráját? Magyarországon körülbelül 3 millió ember használta a világhálót 2005-ben, míg az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások számát abszolút értékben 600 és 690 ezer között becsülték a felmérések, így változatlanul nem tudtunk előrelépni az európai felkészültségi ranglisták utolsó negyedéből.

Az elmúlt másfél évet paradox fejlődés jellemezte: miközben a szélessáv részesedése az összes otthoni hozzáférésen belül 2005-ben 67 százalékra bővült - igaz, a 100 lakosra jutó szélessávú előfizetések aránya még így is jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától -, az új számítógép- és internet felhasználók száma alig növekedett. A hálózati polgárok társadalmi összetétele érdemben nem változott, az internet elterjedése egyelőre nem tud egy dinamikusabb növekedési pályára lépni. Mindennek súlyos következményeként a meglévő digitális törésvonalak - például fiatalok és idősek, városi és falusi lakosok, képzettek, és képzetlenek között - tovább mélyültek a magyar társadalomban.

A felnőtt lakosság körülbelül egyharmada számára mindennapi gyakorlattá vált az IKT eszközök elérése, az általuk elérhető szolgáltatások, tartalmak használata, míg körülbelül kétharmad úgy gondolja, számára semmi lényegeset, igényelt tevékenységet nem nyújt a digitális világ. Körülbelül két éve alig csökken azoknak az aránya, akiknek igen kevés közvetlen kapcsolata van az információs társadalom jellegadó technológiai alaprendszerével.

Az információs társadalmat - annak kulturális, kommunikációs, a mindennapi életet megkönnyítő, segítő lehetőségeit - vonzóvá és ismertté tenni a társadalompolitikát irányító döntéshozóink feladata is, azonban Magyarországon sajnos az információs társadalom a politikai szcénának még mindig csak alacsony szintű stratégiai és tervezési darabja, amin - egyelőre így tűnik - a most alakuló kormány sem fog változtatni. A választási küzdelem, a kormányprogram alakítása során a versenyképesség, a foglalkoztatottság növelése, a közigazgatás, a közszolgáltatások modernizációja egyszerűen nem kapcsolódott össze az információs társadalom, az IKT eszközök kontextusával.

A hazai fejlesztési politika és eszközrendszer jelentős hányadát az információs társadalommal kapcsolatos lakossági igények előmozdítására kell fordítani a következő években, hiszen az internethasználat mostani növekedési ütemével Magyarország csak évtizedek múlva fogja elérni a fejlett országok jelenlegi használati szintjét.