Európa komoly ambíciókat dédelget a mesterséges intelligencia területén, ám a jelenlegi beruházási szint és az infrastruktúra állapota nem tart lépést ezekkel a célokkal - derül ki egy, a Nokia által is hivatkozott friss elemzésből. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában egyértelművé tette: az EU azt szeretné, ha Európa az AI egyik vezető kontinensévé válna, erősítve versenyképességét, biztonságát és gazdasági növekedését.
A vállalatok részéről megvan a lelkesedés. A kutatás szerint a cégek 84 százaléka már beépítette az AI-t növekedési stratégiájába, és közel kétharmaduk az informatikai beruházásainak jelentős részét erre a technológiára fordítja. Ugyanakkor háromnegyedük úgy látja, hogy a jelenlegi távközlési infrastruktúra nem alkalmas arra, hogy kiszolgálja ezeket az igényeket, és sok esetben ez késlelteti vagy akár teljesen visszafogja a beruházásokat.
Tény, hogy Európa lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Ázsia egyes régióihoz képest a hálózatfejlesztés, a beruházások volumene és a technológiai lépték tekintetében. Amennyiben az AI nem tud teljes mértékben kibontakozni, az az uniós versenyképességre, a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és a fogyasztói előnyökre is negatív hatással lesz.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia működéséhez fejlett, biztonságos és megbízható hálózatokra van szükség. Az alacsony késleltetésű, nagy sávszélességű és stabil rendszerek nélkül az AI nem tudja betölteni gazdaságélénkítő szerepét. Ezért sürgetik az 5G önálló hálózatok, az optikai infrastruktúra, az élhálózati adatközpontok és az AI-ra optimalizált gerinchálózatok fejlesztését.
A szerző szerint a megoldás része lehet a távközlési piac konszolidációja is, amely lehetővé tenné a szolgáltatók számára a hatékonyabb működést és a nagyobb beruházásokat. Emellett kiemelt fontosságú a biztonság és a bizalom kérdése, különösen a kritikus ágazatokban, ahol csak ellenőrzött és megbízható technológiák alkalmazása fogadható el.
A digitális egységes piac befejezetlensége, a széttagolt szabályozás és az AI-ra vonatkozó jogszabályok bonyolultsága szintén akadályozza az előrelépést. A szakértők szerint egyszerűbb, harmonizált szabályozásra, több számítási kapacitásra, az élhálózati megoldások erősítésére és a munkaerő átképzésére van szükség.
Ha Európa képes gyorsan és következetesen lépni, az AI kézzelfogható előnyöket hozhat: erősebb ipart, jobb szolgáltatásokat és fenntartható gazdasági növekedést. Ha viszont a beruházások elmaradnak, az AI-forradalom más kontinenseken teljesedhet ki. Nem is fogunk meglepődni ez utóbbi forgatókönyv megvalósulásán...
