A természetes személyekre, valamint a vállalatokra egyaránt kiterjedő jogszabály rendelkezései két lépcsőben - szeptember 1-jétől, illetve december 1-jétől - lépnek hatályba. Dr. Karl Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője a rendelet vállalati ügyfélkört érintő fő elemeire hívja fel a figyelmet.
COMPUTERWORLD: Mi indokolja a korábbi rendelet módosítását?
KARL KÁROLY: Az elmúlt 3 évben több anomália került felszínre. Ilyen például a szolgáltató által szándékolt szerződésmódosítás, ami sok esetben sértette az előfizetői érdekeket, és nagy viharokat kavart. Más irányú tapasztalatunk, hogy a legkisebb vállalkozások érdekérvényesítő képessége semmivel sem jobb, mint a természetes személyeké. De míg a magánembert, a fogyasztót védő jogintézmények köre széles, addig a vállalatokra nem mondható el ugyanez. Az új rendelet egyik sarokpontja, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő üzleti ügyfélkör számára egyfajta védőernyőt nyújtson.
CW: Pontosan mely vállalati kör élvez fokozott védelmet a rendelet értelmében?
KK: Bizonyos méret fölött az ügyfelek kiválóan érvényesítik érdekeiket, sőt esetükben talán inkább a távközlési szolgáltatók vannak alárendelt helyzetben. A határt - az európai gyakorlatnak megfelelően - 50 főben és 10 millió euró éves árbevételben határoztuk meg. Hazai viszonylatban ez alatt minősülnek a cégek kis- és mikrovállalkozásnak. Számukra, illetve az ezen kategóriába tartozó államigazgatási és egyéb szervezetek számára indokolt a védőernyő. A nagyvállalatok és a távközlési szolgáltatók jellemzően megoldják maguk a problémáikat, ezért szabad kezük van a szerződésekben, akár el is térhetnek a törvény és a rendelet előfizetői szerződésre vonatkozó valamennyi rendelkezésétől.
CW: Hogy működik a védőernyő?
KK: Alapesetben a mikro- és kisvállalkozásokra is a fogyasztóvédelmi megközelítésű, tehát a magánembereket védő rendelkezések vonatkoznak, ám ezektől - a felek egyező akarata esetén - el lehet térni. A rendelet tételesen felsorolja, hogy mely rendelkezésektől, illetve hogyan lehet eltérni. Szintén az előfizetők védelmét szolgálja az úgynevezett tájékozott beleegyezés megkövetelése. A szolgáltató nem rejtheti el az általános szabályoktól való eltérést a sorok között, azokat tételesen meg kell jelenítenie és el kell fogadtatnia az előfizetővel.
CW: Mely szolgáltatásokra vonatkozik a rendelet?
KK: Általános szabályokról van szó, amelyek minden vezetékes és vezeték nélküli szolgáltatásra, tehát a telefonra, az internetre és a televízióra, illetve minden szolgáltatóra egységesen vonatkoznak. Egyébként a rendelet nem csak a szigorúan vett hírközlési szolgáltatásokat érinti. Újdonság például, hogy a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell az előfizetőket a határozott idejű szerződés futamideje alatt felmerülő minimális összes költségről, beleértve a készülékvásárlásokat is. Ezt az elemet azért emeltük be a rendeletbe, mert a szolgáltatók - hűségidős szerződéseikhez - előszeretettel kínálnak drága mobilkészülékeket, egy vagy nulla forintos indulóösszegért. Az azonban valahogy kimarad a tájékoztatásból, hogy az ügyfél végeredményben az eredeti ár kétszeresét fizeti majd ki az okoseszközért.
CW: Vannak-e más változások is a határozott idejű szerződések szabályozásában?
KK: Határozott idejű szerződés a jövőben legfeljebb 24 hónapra köthető, és a szolgáltatónak egyértelműen fel kell ajánlania a 12 hónapos, illetve a határozatlan idejű szerződést is. Korábban - a szolgáltatói praktikáknak köszönhetően - sokszor úgy tűnt az ügyfeleknek, hogy ez utóbbi lehetőség nem is létezik. Különösen a vállalkozásokat érintette érzékenyen ez a kérdés, hiszen a határozott idejű szerződések ügyféloldali felbontását esetenként óriási kötbérek terhelték. Az új rendelet értelmében a határozott idejű szerződések (azok futamideje alatt) mindkét felet - most már a szolgáltatót is - kötik, már a szolgáltató sem módosíthat egyoldalúan. A határozatlan idejű szerződések esetén a szolgáltató rendelkezik némi mozgástérrel, de természetesen e szerződésekben sem rejthet el olyan klauzulákat, amelyek például lehetővé teszik számára az indokolatlan áremelést.
CW: Mi a helyzet az előfizetések megszüntetésével?
KK: Alapból az előfizető bejelentését követően legkésőbb 8 napon belül meg kell szűnnie a szolgáltatásnak, illetve a szerződésnek. Ha a szolgáltató mond fel, akkor legalább 60 nap a felmondási idő. Az üzleti ügyfelek itt is megegyezhetnek más feltételekben. Általános szabály az is, hogy a határozott idejű szerződések előfizető-oldali, idő előtti felmondása esetén a szolgáltató csak az igénybe vett kedvezményeket követelheti vissza. Az üzleti szférában azonban gyakran indokolt lehet az ettől való eltérés, amit a rendelet megenged. A szolgáltató akár kötbért is követelhet, ennek mértékét a szerződésben kell rögzíteni, de egyébként ennek mértéke nem korlátozott. Az is általános szabály, hogy a szerződés megszűnésekor külön költség nem hárítható át az előfizetőre. Üzleti előfizetőknél azonban ettől a szabálytól is indokolt lehet eltérni, például értékes műszaki eszközök, bonyolult helyszíni munka vagy nagy földrajzi távolság esetén. Mindezek alapján általános tanács, hogy az üzleti életben a szerződés összes elemét rögzítsék írásban, és az ügyfelek alaposan tanulmányozzák át a teljes szöveget.
