Sokan azért kedvelik a Firefoxot, mert más böngészőkhöz mérten nyitottabbnak és rugalmasabbnak tartják a fejlesztés szempontjából. Miután a Mozilla bejelentette, hogy éppen a Firefox add-on architektúráján tervez lényeges változtatásokat végrehajtani, nem meglepő, hogy számos fejlesztő elégedetlenségének adott hangot.
De mi is fog változni a Firefox-bővítményeket illetően? A Mozilla szerint elérkezett az ideje, hogy korszerűsítse az évek óta organikusan növekvő add-on ökoszisztémát, hogy az az új technológiák, például az Electrolysis és a Servo lehetőségeit is kiaknázhassa, jobban védje a felhasználókat a kémprogramokkal és a reklámprogramokkal szemben, valamint lehetővé tegye a bővítmények gyorsabb engedélyeztetését.
Ennek érdekében a Mozilla négy lényeges változtatásra készül. WebExtensions néven új bővítmény API-t vezet be, amely nagy mértékben kompatibilis lesz a Chrome és az Opera add-on modelljével. A fejlesztők az új API-val könnyebben készíthetnek majd bővítményeket, amelyek több böngészőhöz is hozzáadhatók. Hamarosan egy biztonságosabb és gyorsabb Firefox verzió is megjelenik az egyszerre több folyamatot kezelő Electrolysis (röviden e10s) technológiával, ezért a fejlesztőknek felül kell majd vizsgálniuk meglévő bővítményeiket, hogy biztosítsák kompatibilitásukat. A Firefox 41 szeptember 22-i megjelenésétől minden, harmadik féltől származó bővítményt validáltatni kell a Mozillával. Csak a tanúsított és aláírt, engedélyezett add-onok fognak futni annak érdekében, hogy a böngésző add-onokkal történő testre szabása nem mehessen a biztonság és a teljesítmény rovására. Végül a Mozilla egy hozzávetőleges ütemezést is készít az XPCOM- és az XUL-alapú bővítmények kivezetésére.
A Mozilla változásokat bejelentő blogbejegyzéséhez hozzászóló fejlesztőket elsősorban a bővítménytanúsíttatás bevezetése miatt elégedetlenkedtek. Attól tartanak ugyanis, hogy az engedélyezés folyamata lassú lesz, ráadásul csak olyan add-onokat fog átengedni a szűrő, amelyeket a Mozilla fejlesztői hasznosnak tartanak, így beszűkíti a lehetőségeket.
Nem is szólva arról, hogy a meglévő Firefox bővítményeket is többé-kevésbé újra kell majd írni, és egyáltalán nem biztos, hogy mindegyikük megkapja majd a további használathoz szükséges tanúsítványt, ami a fejlesztők mellett a felhasználókat is feldühítheti.
A tervezett változtatások ezért könnyen visszaüthetnek, és a dobogó második fokán álló Firefox jelenlegi, közel 22 százalékos piaci részesedésének további csökkenéséhez vezethetnek, ha a fejlesztők és a felhasználók egy része átnyergel a 63 százalékos részesedésével így is nagy fölénnyel első helyezett Chrome-ra, esetleg az élmezőnyben még nem szereplő Edge-re.
