Kína két évre felfüggesztette a nagy stratégiai jelentőségű, kettős felhasználású anyagokra vonatkozó exporttilalmat az Egyesült Államok felé. A döntés a galliumra, germániumra és antimonra is vonatkozik - olyan alapvető nyersanyagokra, amelyek nélkül a modern félvezető-, kommunikációs és hadiipari fejlesztések elképzelhetetlenek. A lépés a Washington és Peking közötti feszültség enyhülésének újabb jele, amely a globális technológiai ellátási láncok stabilizálódását is elősegítheti.
A Kínai Kereskedelmi Minisztérium vasárnap bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a gallium, a germánium és az antimon exportjára tavaly bevezetett korlátozásokat az Egyesült Államok irányába. Ezek az anyagok kulcsfontosságúak a csúcstechnológiai iparágak számára, hiszen jelen vannak a nagy teljesítményű számítógépek, okostelefonok, napelemek, valamint a katonai célú elektronikai és megfigyelőrendszerek gyártásában. A döntés értelmében a felfüggesztés 2026. november 27-éig marad érvényben, ami átmeneti, de stratégiai lépésként értelmezhető az exportpolitika liberalizálásában. De mire is jók a ritkaföldfémek?
A döntés hátterében a közelmúltban tartott magas szintű amerikai-kínai egyeztetések állnak, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök - egyéves időtartamra - megállapodtak a vámok csökkentéséről és bizonyos kereskedelmi korlátozások enyhítéséről. Ez a gesztus mindkét fél számára politikai és gazdasági értelemben is kifizetődő: az Egyesült Államok számára biztosítja az ellátást a kritikus nyersanyagokból, míg Kína a saját exportbevételeit és technológiai súlyát erősíti a globális értékláncokban.
A gallium és a germánium stratégiai szerepe különösen fontos az 5G-hálózatok, a kvantumszámítástechnika és az űripari rendszerek fejlődése szempontjából. Az antimon emellett kulcsfontosságú alapanyag az elektronikus hadviselésben és rakétarendszerekben használt ötvözetekhez, ami miatt korábban a nyugati országok a kínai korlátozásokat geopolitikai nyomásgyakorlásként értelmezték. A mostani enyhítés így nem csupán gazdasági, hanem bizalomerősítő diplomáciai gesztus is lehet, amelyet Peking a feszültség csökkentésére és a kölcsönös függőségek újratárgyalására használ fel.
Elemzők szerint a kínai lépés összhangban van azzal a szélesebb gazdasági stratégiával, amelyben Peking fokozatosan enyhíti az exportellenőrzéseket a ritkaföldfémek és akkumulátor-alapanyagok esetében, valamint újraindítja a félvezetők szállítását az európai gyártók felé. A Kereskedelmi Minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy a döntés célja "a stabil és kiszámítható kereskedelmi környezet fenntartása, amely mindkét fél számára előnyös."
A szakértők azonban figyelmeztetnek: az enyhülés nem feltétlenül jelenti a technológiai verseny lezárását. Az Egyesült Államok továbbra is korlátozza a legfejlettebb chipgyártási technológiák exportját Kína felé, miközben Washington és szövetségesei igyekeznek diverzifikálni az ellátási láncokat Délkelet-Ázsiában és Európában. A mostani megállapodás inkább egy ideiglenes fegyverszünet, amely átmeneti stabilitást hozhat a globális technológiai piacokra.
Mindazonáltal a bejelentés nyomán a nemzetközi részvénypiacok kedvezően reagáltak: a félvezető-gyártók részvényei emelkedtek, míg a ritkaföldfém-szektorban átmeneti árzuhanás következett be, ami arra utal, hogy a piac hosszabb távon az ellátás normalizálódására számít. A Peking és Washington közötti kapcsolat így ismét egy kényes, de ígéretes egyensúlyi ponthoz érkezett - ahol a technológia, a gazdaság és a geopolitika kölcsönösen alakítják egymás jövőjét.
