Vertikális piaci jelentésében, amely 10 iparág kvalitatív elemzése mellett 17 kategóriára lebontva tartalmaz adatokat, az International Data Corporation (IDC) arról számolt be, hogy Magyarországon 2013-ban az IT-költés 2,8 százalékkal nőtt az azt megelőző évhez képest – a hazai IT-piac mérete ezzel meghaladta a 3 milliárd dollárt.
A lakossági szegmens ugyan még tavaly is a teljes IT-költés valamivel több, mint negyedét adta (lásd az ábrát), az említett digitális eszközök piaca azonban nálunk is telítődik, ezért a piacelemző szerint 2018-ig már csupán a fogyasztói IT-költés enyhe, egy százalék körüli éves átlagos növekedését látjuk majd, amely jóval el fog maradni a többi szegmens és az egész piac teljesítményétől.
Kulcsfontosságú kormányzati projektek
A továbbiakban ezért a hazai IT-piac több mint 60 százalékát adó, négy szektor – közművek, közlekedés és távközlés, valamint pénzügyi szolgáltatások, gyártóipar és kormányzati szféra – költésének alakulásával foglalkozunk.
– A kedvezőtlen gazdasági környezet és a szektort hátrányosan érintő kormányzati intézkedések hatására a pénzügyi szolgáltatók visszafogták IT-költésüket, ami különösen 2012-ben volt fájó – mondta Bakk József, az IDC Hungary elemzője. – A tavalyi év sokkal jobban alakult ebből a szempontból, a szektor szereplői bő 3 százalékkal többet költöttek, jórészt a törvényi megfelelést, a nagyobb biztonságot és a hatékonyabb üzemeltetést célzó IT-projektekre. Több jutott azonban a működés optimalizálásával összefüggő beruházásokra is, egyrészt az ügyfelek online, mobil kiszolgálását javító frontend-rendszerek fejlesztésére, másrészt a meglévő adatvagyon jobb hasznosításához szükséges analitikára.
Jóval nagyobb arányban növelte IT-költését a kormányzati szektor az elmúlt évben, a teljes piac 13 százalékát adva. A bruttó hazai termék a múlt év második felétől növekedésnek indult, jobbra fordult a gazdasági környezet, de ennél is kedvezőbb hatással bírt, hogy a 2013-ban zárult, előző uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára elérhetővé tett pályázati pénzeket a kormány igyekezett lehívni.
– A szállítói oldal számára az IT-piac minden szegmensében kulcsfontosságúak az uniós támogatással megvalósuló, kormányzati projektek, nagyon sok múlik azon, hogy egy gyártó, illetve partnere mennyire sikeres ebben a szegmensben – mondta Bakk József. – A beruházások, mint például a kormányzati felhő, a közigazgatás, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő vállalatok hatékonyabb működtetését célozták. Az elérhető EU-s támogatásnak köszönhetően egyébként a méretét tekintve jelenleg kis szegmensnek számító, a költés egészéből 1,4, illetve 2 százalékkal részesülő oktatás és egészségügy is nagy potenciállal bír.
Arra számítunk, hogy az unió mostani, 2014–2020-as költségvetési ciklusának elején, jövőre és a rá következő évben is a kormányzati szektor költi majd a legtöbbet IT-ra, és jóval a piaci átlag felett, évi átlag 6 százalékkal nőhet 2018-ig. Várhatóan besegít majd ebbe az információbiztonsági törvény is, amely sokáig már nem halogatható fejlesztéseket is szükségessé tesz.
Gyártóipari kiváltságok
A közlekedés, közművek és a távközlés alkotta szektor szintén megérezte a kormányzati intézkedések súlyát a telekommunikációs cégekre kirótt, iparági adók, a rezsicsökkentés, valamint az állam cégfelvásárlásai következtében.
– A távközlési vállalatok, amelyek a legintenzívebb IT-felhasználó szervezetek közé tartoznak, ugyanakkor továbbra sem mondhatnak le fejlesztéseikről, mivel olyan kihívásokkal szembesülnek, mint például a nemzeti mobilfizetési rendszer kiépítése, vagy az M2M-kommunikáció térhódítása – mutatott rá az elemző. – Hullámzó intenzitással, de folytatják nagy CRM-projektjeiket is. Az ügyfelekért folyó, kiélezett verseny, és a feltáruló, új üzleti lehetőségek miatt ezek a cégek továbbra is költeni fognak, sőt költésüket valamivel a piaci átlag felett növelhetik a következő időszakban.
A közművállalatok esetében egyrészt az állami akvizíciókat kísérő rendszerintegrációs fejlesztések generálnak IT-költést, de a piac kisebb szereplői körében zajló egyesülések is hasonló lehetőséghez juttatják az IT-szállítókat és partnereiket, ezért itt is a piaci átlagot enyhén meghaladó mértékben nőhet még a költés. Tavaly azonban a közlekedés adta e kompozitszektor húzóerejét, olyan projekteknek köszönhetően, mint például a BKK Futár és Bubi, valamint a MÁV audiovizuális utastájékoztató rendszerének fejlesztése. A versenyszférában, a szállítmányozó cégek körében is megvalósult több nagy ERP-, CRM-projekt. Itt kimondottan a tartalommenedzsment-rendszerek vonatkozásában továbbra is számos lehetőség kínálkozik a fejlesztésre.
– Gazdaságpolitikájában a kormány stratégiai célként jelölte ki a gyártóipar fejlesztését, így a kiemelt helyzetnek megfelelően ebben a szektorban az IT-beruházásokra is többet költhettek a piaci szereplők – mondta Bakk József. – Nem csupán az autógyárak és beszállítóik fejlesztettek, olyan példákat is láthattunk, mint a belga Sinia bútorgyár bátonyterenyei üzemnyitása.
Összességében az IDC 2014-re az IT-költés 4,5 százalékos növekedését várja. Ehhez minden vertikum növekvő számokkal járul majd hozzá, de a kormányzati és a gyártóipari szektor messze a piaci átlag felett fog költeni, míg a pénzügyi, valamint a közlekedés, a közművek és a távközlési cégek alkotta szektor az alatt teljesít majd, így súlya visszaesik. A piacelemző 2013 és 2018 között 3,2 százalékos éves átlagos növekedést vetít előre.
