Az amerikai pénzügyi vezetés az elmúlt években felismerte a stabilcoinokban rejlő stratégiai lehetőséget. Ezek a digitális eszközök a dollárhoz kötötten működnek, és kibocsátóik jellemzően amerikai államkötvényeket vásárolnak, így közvetve finanszírozzák az Egyesült Államok államadósságát. Ez különösen fontossá vált abban a helyzetben, amikor a külföldi befektetők közül egyre többen adják el a kincstárjegyeket, és csökkentik dollárkitettségüket. Egyes kongresszusi képviselők szerint hamarosan a stabilcoin-kibocsátók válhatnak az amerikai adósság legjelentősebb vásárlóivá.
A rendszer látszólag zseniális: a digitális dollárok globális körforgása révén az Egyesült Államok megkerülheti a bankrendszert, különösen a feltörekvő piacokon, ahol a helyi valuták gyengék, és a dollár alapú tranzakciók iránt eleve nagy a kereslet. Ez a mechanizmus erősítheti a dollár hegemóniáját, miközben a stabilcoinok gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat kínálnak, mint a hagyományos pénzügyi csatornák.
A képlet azonban korántsem hibátlan. Paul Goncharoff pénzügyi elemző szerint az amerikai adósságkezelésnek valójában öt klasszikus eszköze van: kötvénykibocsátás, kamatpolitika, kiadáscsökkentés, adóemelés és a végső esetben történő állami mentőcsomag vagy csőd. A kriptoeszközök csak kiegészítő csatornát kínálnak, nem helyettesítik a fiskális fegyelmet. Bár a stabilcoinok kitolják a dollár befolyását a hagyományos pénzügyi rendszeren túlra, egyúttal gyengítik az amerikai szabályozási ellenőrzést és fokozhatják a piaci volatilitást.
A modell működése erősen függ a dollár iránti globális bizalomtól. Ha az Egyesült Államok nem képes stabil kereskedelmi környezetet fenntartani, és továbbra is a szankciókra vagy az extraterritoriális nyomásgyakorlásra támaszkodik, a stabilcoinok sem nyújthatnak biztonságos menedéket. Számos ország kormánya ráadásul gyorsan felismerte a stabilcoinok jelentette fenyegetést monetáris szuverenitásukra, és akár teljes tilalommal is felléphet az amerikai digitális dollár ellen.
A decentralizált kriptovaluták, mint a bitcoin, további dilemmát hordoznak Washington számára. Bár infláció elleni fedezetként és alternatív pénzügyi eszközként népszerűek, hosszú távon éppen az amerikai kormányzat ellenőrzési képességeit gyengítik. Nehezítik az adóbeszedést, bonyolítják a költségvetési hiány kezelését, és spekulációs nyereséget termelnek anélkül, hogy valódi gazdasági értéket állítanának elő - ami újabb inflációs kockázatot generálhat.
A kriptopiac tehát egyszerre ígér lehetőséget és hordoz veszélyt az Egyesült Államok számára. Rövid távon erősítheti a dollár globális befolyását, hosszú távon viszont könnyen alááshatja azt. A digitális dollárfegyver élesítése így nem csupán gazdasági stratégia, hanem geopolitikai kockázat is, amely visszafelé süthet el.
