Kína szeptember 20-án indítja útjára első tesztfuvarját az orosz északi-sarki hajózási útvonalon Európa felé, amely a Politico értesülései szerint alapvetően változtathatja meg a globális kereskedelmi és geopolitikai viszonyokat. A Ningbo-Zhoushan kikötőből induló Istanbul Bridge konténerszállító hajó az orosz jégtörőflotta kíséretében 18 nap alatt érheti el a brit Felixstowe kikötőt - jóval gyorsabban, mint a hagyományos útvonalak, amelyek 40-50 napot vesznek igénybe a Szuezi-csatornán vagy Afrika megkerülésével.
A Moszkva által stratégiai prioritásként kezelt Északi-tengeri Útvonal a jégtakaró visszahúzódásával vált egyre inkább járhatóvá. Míg jelenleg a világkereskedelem döntő része a Szuezi-csatornán, a Földközi-tengeren és a szingapúri átjárón keresztül zajlik, szakértők szerint az Arktisz a következő évtizedben komoly alternatívává válhat. Az útvonal nemcsak mintegy 40 százalékkal rövidebb, de a Közel-Keleten és Afrika partjainál tapasztalt biztonsági kockázatokkal - kalóztámadásokkal, illetve a jemeni konfliktus miatt rakétákkal és drónokkal fenyegetett Vörös-tengerrel - szemben kevesebb geopolitikai bizonytalanságot rejt.
Oroszország célja, hogy az évtized végére évi 70-100 millió tonnára növelje az északi-sarki szállítási kapacitást. Vlagyimir Putyin elnök ennek érdekében az északi kikötők, köztük Murmanszk bővítését, új létesítmények építését és a világ egyetlen nukleáris jégtörőflottájának megerősítését ígérte. A Kreml ezen felül nemcsak a tranzitforgalomra, hanem az Arktisz ásványkincseinek - olaj, gáz, fémek és ritkaföldfémek - kitermelésére, valamint új városfejlesztésekre és turisztikai beruházásokra is stratégiai lehetőségként tekint.
Peking részvétele jól illeszkedik Kína hosszú távú törekvéseihez, amelyek célja a globális szállítási útvonalak diverzifikálása és a Nyugattól való függőség csökkentése. Moszkva pedig szövetségeseket keres az Arktisz gazdasági kiaknázásában, elsősorban olyan partnereket, mint Kína, India vagy az Egyesült Arab Emírségek. Az északi-sarki hajózási korridor tesztüzeme ezért nem csupán logisztikai kísérlet, hanem annak próbája is, hogy a jövőben mennyiben alakulhat át a globális kereskedelem térképe a klímaváltozás következményeként.
