Egy madridi kereskedelmi bíróság 479 millió euró megfizetésére kötelezte a Meta Platfomsot, miután megállapította, hogy a cég évekig tisztességtelen adatgyűjtéssel és versenyellenes gyakorlatokkal szerzett előnyt az online hirdetési piacon. A döntés újabb fejezet a Big Tech és az európai szabályozók közötti egyre élesedő konfliktusban.
A technológiai ipart erős visszhanggal járó ítélet rázta meg csütörtökön, amikor egy madridi kereskedelmi bíróság kimondta: a Meta Platforms - a Facebook és az Instagram anyavállalata - 479 millió euró, vagyis mintegy 550 millió dollár kártérítést köteles fizetni több mint 80 spanyol digitális médium számára. A döntés hosszú pereskedés végére tett pontot, amelyben az érintett portálok azért fordultak bírósághoz, mert szerintük a Meta éveken át jogsértően használta fel a felhasználói adatokat hirdetési előny szerzésére.
A pereket összefogó szervezet, a spanyol kiadókat képviselő AMI már 2023-ban pert indított, arra hivatkozva, hogy a Meta 2018 májusa és 2023 júliusa között megsértette az európai verseny- és adatvédelmi szabályokat. A cég ugyanis olyan mennyiségű személyes adatot dolgozott fel viselkedésalapú hirdetésekhez, amelyre a bírói megállapítás szerint sem megfelelő jogalapot, sem egyenlő versenyfeltételeket biztosító mechanizmusokat nem alkalmazott.
A bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a Meta "illegális adatkezelése" olyan piaci előnyt teremtett, amelyet a hazai kiadók nem tudtak ellensúlyozni. A felhasználók Facebook- és Instagram-tevékenysége alapján épített részletes profilok jelentős bevételt generáltak: a bíróság becslése szerint a vállalat az érintett időszakban legalább 5,3 milliárd euró reklámbevételhez jutott Európában. Ugyanakkor a testület megjegyezte, hogy a Meta 2023 augusztusában visszatért a felhasználói hozzájárulást középpontba helyező rendszerhez, részben az uniós adatvédelmi nyomás miatt.
A Meta megkérdőjelezte az ítélet megalapozottságát, és bejelentette fellebbezési szándékát. A cég közleményében "alaptalannak" nevezte a keresetet, arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a kiadók tényleges kárt szenvedtek volna el. A vállalat továbbá azt állítja, hogy a döntés félreérti a digitális hirdetési piac működését, amelyben a célzott hirdetések bevett és transzparens gyakorlatnak számítanak.
A döntés precedenst teremthet Európa-szerte, és már most hasonló pert indítottak Franciaországban is. A Big Tech és az uniós szabályozók közötti viszony az elmúlt években kifejezetten feszült: a Meta-t tavaly közel 800 millió euróra büntette az Európai Bizottság a Facebook Marketplace miatt, míg idén az EU digitális versenyszabályozásának sarokköve, a Digital Markets Act alapján újabb súlyos jogsértéssel vádolták meg a céget, különösen a "fizess vagy fogadd el a reklámokat" modell miatt.
A madridi ítélet egy újabb csapás a Meta számára az európai piacon, és jelzés értékű döntés a digitális hirdetési szektor számára is.
