Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása - legalábbis ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Termelékenységi jelentése, amely szerint 2013-2019 között Magyarország sikeres éveket tudhatott maga mögött, ami az extenzív növekedésből - a munkaerőpiac növekedéséből - fakadt. A jegybank szerint most kellene áttérni az intenzív növekedésre, amelynek a kulcsa a termelékenység, hatékonyság emelése.
Ráadásul a termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul. A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése. Emellett a termelékenység javulása teremti meg az alapot a bérek fenntartható felzárkózására is.
A jelentésben a termelékenység négy pillérét vizsgálják, amelyek kiterjednek a munka, az innováció, a digitalizáció termelékenységére és az ökológiai hatékonyságra.
Az adatok azt mutatják, hogy a magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, míg a TOP5 uniós országhoz képest 40-50 százalékon, de az elmúlt években több területen is javulást regisztráltak. Például 2017 óta a munkatermelékenység növekedésében jelentős előrelépés történt. A létszámalapú munkatermelékenység évente átlagosan 2 százalékkal nőtt 2017 és 2021 között, míg az EU-átlag csupán 0,4 százalékkal emelkedett. A 2020-as covid-válság és a 2021-es gyors gazdasági helyreállás időszakában Magyarországon több mint 1 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó GDP, míg az EU átlagában 0,7 százalékkal csökkent.
A jegybank szerint kedvező a munkatermelékenység emelkedése, trendszerűen és átlag felett nőtt Magyarországon a kkv-szektorban, de a nagyvállalatoké nem nőtt tovább. Bár a hazai GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt 10 évben emelkedtek, de a szabadalmak számában és más eredményekben - például tudásintenzív foglalkoztatottakra jutó védjegyek - jelentkező megtérülési hatékonyságuk alacsony nemzetközi összevetésben.
A hivatalos adatokból az olvasható ki, hogy Magyarország a V4 országokkal együtt jobban növelte a k+f kiadásokat az uniós átlagnál, hazánk innovációs hatékonysága 57 százalék az EU átlaghoz képest, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 37 százalék.
Jó alapot teremt a digitalizáció fejlődéséhez, hogy a digitális infrastruktúra kiépítettsége EU-átlag feletti, de az adatok szerint annak kihasználtsága alacsony. A digitális technológiák lakossági és vállalati felhasználásában egyaránt az utolsóelőtti helyen áll az ország az EU-ban. Bár az e-számlázás aránya 10-ről 13 százalékra nőtt, uniós összevetésben alacsonynak számít. A koronavírus-járvány által kikényszerített alkalmazkodás felgyorsította a digitalizációs folyamatokat: itthon 1-1,5 évvel hozta előbbre a digitalizáció terjedését, de a legjobb teljesítményt mutató országokban akár 2-5 éves gyorsulást is eredményezett.
Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül, ugyanakkor itt is azonosíthatók előrelépési lehetőségek, elsősorban a megújuló energiaforrások arányának növelése terén. Az ország ökológiai hatékonysága 79 százalék az EU átlaghoz képest, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 50 százalék. Az ökológiai pillér alapja a természeti erőforrások és potenciálok megfelelő használata. Ezen értékek megőrzése és felszabadítása biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági pálya ökológiailag is fenntartható maradjon.
