Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok november 1-jétől 100%-os vámot vet ki minden kínai termékre, válaszul Peking új exportkorlátozásaira. A döntés azonnali sokkot váltott ki a globális tőkepiacokon, és a technológiai szektorban különösen erős megrázkódtatást okozott.
A washingtoni bejelentés újabb fejezetet nyit a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi és technológiai háborúban. Trump szerint Kína "példátlanul agresszív" pozíciót vett fel a nemzetközi kereskedelemben, miután Peking hivatalos körlevélben tájékoztatta partnereit arról, hogy nagyszabású exportkorlátozásokat vezet be gyakorlatilag "minden általuk gyártott, sőt egyes nem Kínában készült termékre is". A kínai kormány álláspontja szerint az intézkedés célja a nemzetbiztonság védelme és a nemzetközi fegyverkorlátozási egyezményeknek való megfelelés, de az Egyesült Államok ezt gazdasági agressziónak tekinti.
Trump a Truth Social platformon közzétett üzenetében "erkölcsi szégyennek" nevezte Kína lépését, amely szerinte aláássa a globális gazdasági együttműködés alapjait. Ennek nyomán az Egyesült Államok 100%-os pótlólagos vámot vet ki a kínai importcikkekre, valamint exportkorlátozásokat vezet be minden "kritikus szoftverre", amelyek a stratégiai iparágakban - például az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a félvezetőgyártás területén - kulcsfontosságúak. Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntés kizárólag az USA védelmét szolgálja, és nem vonatkozik más, hasonló fenyegetést érzékelő országokra.
A piacok reakciója azonnali és drámai volt. Az S&P 500 index 2,7%-ot esett, ami április óta a legnagyobb egynapos zuhanásnak számít, a Dow Jones közel 900 pontot veszített értékéből, míg a technológiai részvényekre érzékeny Nasdaq 3,6%-ot zuhant. A befektetők pánikszerűen menekültek a kínai beszállítói láncoktól függő nagyvállalatokból, mint az Apple, a Tesla és a Qualcomm. A befektetői bizonytalanságot fokozta, hogy Peking a válaszlépésként bejelentette: megszünteti az amerikai szójabab-importot érintő kedvezményes kvótákat, ami érzékenyen érintheti az amerikai agrárszektort is.
A szakértők szerint a 100%-os vám az eddigi legkeményebb kereskedelmi intézkedés az Egyesült Államok részéről, amely nemcsak az iparcikkekre, hanem az elektronikai és technológiai eszközök teljes spektrumára is kiterjedhet. A döntés időzítése különösen érzékeny, mivel a globális ellátási láncok még mindig nem álltak teljesen helyre a pandémia és az orosz-ukrán háború okozta zavarok után.
A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai arra figyelmeztetnek, hogy a lépés világgazdasági recessziót idézhet elő, ha a felek nem keresnek kompromisszumot. Az amerikai importőrök és fogyasztók is súlyos áremelkedésre számíthatnak, különösen az elektronikai cikkek, az autóipari alkatrészek és a háztartási eszközök terén. A technológiai iparág szereplői attól tartanak, hogy a vámok és exportkorlátozások láncreakciót indítanak el, amely hosszú távon szétzilálhatja a globális innovációs hálózatokat.
A Fehér Ház ugyanakkor politikailag is nyereséget remélhet a kemény fellépéstől, hiszen a Kínával szembeni szigorú álláspont a választási kampányban a gazdasági patriotizmus jelképévé válhat. Trump korábban már többször hangsúlyozta, hogy célja az amerikai ipar "visszahozása" és a kínai függőség felszámolása.
Kína várhatóan nem hagyja válasz nélkül a lépést. Elemzők szerint Peking további exportkorlátozásokkal válaszolhat, különösen a ritkaföldfémek és félvezető-alapanyagok területén, amelyek kulcsfontosságúak az amerikai high-tech ipar számára. Egy esetleges kereskedelmi háború azonban mindkét fél számára súlyos következményekkel járhat: az Egyesült Államok számára inflációs nyomást, Kína számára pedig exportpiacainak szűkülését és technológiai elszigetelődést hozhat.
A döntés tehát nem csupán gazdasági lépés, hanem geopolitikai üzenet is. Az új, 100%-os vám Trump részéről egyértelmű jelzés: az Egyesült Államok kész újradefiniálni szerepét a globális gazdasági rendszerben, még akkor is, ha ezzel megrendíti a világkereskedelem eddigi egyensúlyát. A következő hetekben a befektetők és a politikai vezetők egyaránt feszülten figyelik, hogy a washingtoni döntés miként alakítja át a nemzetközi gazdaság egyik legfontosabb tengelyét - az amerikai-kínai technológiai és kereskedelmi kapcsolatokat.
