Kiemelkedő megtiszteltetés számunkra, hogy köreinkben üdvözölhettük Mahir Hodžićot, a biztonsági szektor elismert szakértőjét, aki több mint két évtizedes állami és magánszférában szerzett tapasztalattal rendelkezik. A regionális a&s Adria szaklapot és online platformot, valamint a nemzetközi a&s Middle East médiaplatformot jegyző Global Security tulajdonosaként kulcsszerepet játszik a iparági szakemberek tájékoztatásában, továbbképzésében és a nemzetközi szakmai párbeszéd előmozdításában.
Hodžić a délkelet-európai biztonsági iparág legjelentősebb eseményének, az Adria Security Summitnak a szervezőbizottsági elnöke, és ő vezeti az újonnan létrehozott Bulgarian Security Summit szervezőcsapatát is. Az általa irányított média-, üzleti- és konferenciaplatformok révén az elmúlt két évtizedben folyamatosan nyomon követte az ágazat fejlődését, összekapcsolta annak meghatározó szereplőit, és aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a biztonság jövőjét érintő kulcskérdések a szakmai párbeszéd középpontjába kerüljenek.
Az interjúban a mesterséges intelligencia által okozott változásokról, az AI-megoldások gyakorlati alkalmazásáról, az automatizált döntéshozatal kockázatairól, valamint az oktatás és az új készségek fejlesztésének fontosságáról beszélt a CW-nek. Arra is kitért, mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei a feltörekvő technológiák felelősségteljes használatára, továbbá milyen szerepet tölthetnek be a zágrábi és szófiai csúcstalálkozók a regionális biztonságtechnikai iparág összekapcsolásában és fejlődésében.
Az interjúban a mesterséges intelligencia által kiváltott átalakulásokról, az AI‑megoldások gyakorlati alkalmazhatóságáról, az automatizált döntéshozatal kockázatairól, valamint az oktatás és az új készségek fejlesztésének kiemelt jelentőségéről beszélt a CW‑nek. Kitért arra is, mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei a feltörekvő technológiák felelősségteljes használatára, továbbá milyen szerepet tölthetnek be a zágrábi és szófiai csúcstalálkozók a biztonságtechnikai iparág regionális összekapcsolásában és fejlődésében.
Hogyan jellemezné a biztonságtechnikai iparág jelenlegi állapotát, és mely fejlemények vannak a legnagyobb hatással arra, ahogyan a vállalatok és intézmények ma kezelik a biztonságot?
Mahir Hodžić: A biztonságtechnikai iparág rendkívül dinamikus, gyakorlatilag napról napra változik. A technológiák folyamatosan fejlődnek, a fenyegetések átalakulnak, a felhasználói elvárások egyre magasabbak, miközben új szabályozási követelmények jelennek meg. Mindez azt jelenti, hogy az ágazat szereplőinek készen kell állniuk a folyamatos tanulásra, az új trendek követésére és saját folyamataik állandó fejlesztésére. Kiemelten értékesek az esettanulmányok és a valós projektekből származó tapasztalatok megosztásai, hiszen ezek mutatják meg, mi működik a gyakorlatban, és hol van szükség változtatásra.
Különösen jól érzékelhető a fizikai biztonság és a kiberbiztonság konvergenciája. Ma már nem elegendő külön-külön védeni a létesítményeket, a hálózatokat és az adatokat: a kockázatokat integrált megközelítéssel kell kezelni. A kiberbiztonság az intézmények és a vállalatok egyik legfontosabb prioritásává vált, mivel közvetlenül összefügg az üzletmenet folytonosságával, a reputációval, a felhasználói bizalommal és a kritikus folyamatok zavartalan működésével.
A mesterséges intelligencia egyre szervesebb részévé válik a biztonsági rendszereknek. Hol látja jelenleg a legnagyobb gyakorlati értékét?
Mahir Hodžić: A mesterséges intelligencia legnagyobb gyakorlati értékét abban látom, hogy hatalmas adatmennyiséget képes rendkívül gyorsan értelmezhető információvá és releváns riasztássá alakítani. A videómegfigyelésben az AI felismeri a szokatlan viselkedésmintákat, csökkenti a téves riasztások számát, és támogatja az incidensek korai észlelését. A kiberbiztonság területén felgyorsítja az adathalász kísérletek, a behatolási próbálkozások és a felhasználói viselkedésben megjelenő anomáliák azonosítását, így jelentősen növeli a védelem hatékonyságát.
A rutinszerű elemzési feladatok automatizálása különösen fontos, mert így a biztonsági szakemberek több időt fordíthatnak a kockázatok értékelésére és a megalapozott döntések meghozatalára. A mesterséges intelligencia szerepe ezért nem az ember helyettesítése, hanem annak támogatása: lehetővé teszi, hogy a szakemberek gyorsabban, pontosabban és hatékonyabban reagáljanak. Valódi értéke nem csupán a fejlett technológiában rejlik, hanem abban is, hogy segítségével az incidensek utólagos kezeléséről fokozatosan áttérhetünk a fenyegetések proaktív felismerésére és megelőzésére.
A lehetőségek mellett az AI bizonyos aggályokat is felvet. Melyek a legnagyobb kockázatok a biztonsági szektorban való alkalmazásával kapcsolatban, és hogyan biztosítható a felelős irányítás, az átláthatóság és az automatizált döntések feletti emberi felügyelet?
Mahir Hodžić: A legnagyobb kockázatok közé tartoznak a pontatlan vagy torzított értékelések, a rendszer döntéseit meghatározó folyamatok átláthatatlansága, a magánélet védelmét fenyegető veszélyek, valamint az adatok és magának az MI‑modellnek a manipulálhatósága. A biztonsági szektorban akár egyetlen téves azonosítás vagy egy automatizált ajánlás emberi mérlegelés nélküli követése is súlyos következményekkel járhat.
A mesterséges intelligenciát ezért támogató eszközként kell alkalmazni, nem pedig a felelős emberi döntéshozatal helyettesítőjeként. A szervezeteknek világosan meg kell határozniuk, hol és milyen célra használják az AI‑t, milyen adatokra támaszkodik a rendszer, és ki viseli a felelősséget az eredményekért. Elengedhetetlen a rendszeres tesztelés, a döntések naplózása, a független auditok elvégzése, a megfelelő adatvédelmi intézkedések bevezetése, valamint olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek lehetővé teszik egy felhatalmazott szakember számára az automatizált döntések leállítását vagy felülbírálását. Különösen akkor, amikor a döntések az emberek jogait, biztonságát vagy magánéletét érintik, a végső szó mindenképpen az emberé kell hogy legyen.
Mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei arra, hogy az AI-ra az üzleti és biztonsági folyamatokat fejlesztő eszközként tekintsenek, ne pedig egyszerűen egy újabb megvásárolandó technológiaként?
Mahir Hodžić: A felkészültség szintje jelentős eltéréseket mutat. A régió egyes vállalatai már sikeresen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát az adatelemzés, a videómegfigyelés, az automatizálás és a kiberbiztonság területén, ugyanakkor sok szervezet továbbra is elsősorban megvásárolandó technológiaként tekint rá.
Az intézmények számára különösen komoly kihívást jelentenek a régebbi, örökölt rendszerek, a széttagolt adatkörnyezet, valamint a lassú beszerzési és jóváhagyási folyamatok. Éppen ezért az MI‑megoldások bevezetését fokozatosan, átgondoltan és gondosan megtervezve kell végrehajtani.
A mesterséges intelligencia nem képes kijavítani egy rosszul meghatározott folyamatot - legfeljebb gyorsabban ismétli meg annak hibáit. Ezért első lépésként egy konkrét üzleti vagy biztonsági problémát kell azonosítani, biztosítani kell a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést, egyértelműen rögzíteni kell a felelősségi köröket, és mérhető célokat kell kitűzni. Ezt követően az AI‑t célszerű először egy jól körülhatárolt folyamatban tesztelni, az eredményeket pedig gondosan nyomon követni, mielőtt szélesebb körben is alkalmaznák.
Azok a szervezetek lesznek a leginkább felkészültek az AI lehetőségeinek kiaknázására, amelyek egyszerre fektetnek be a technológiába, a munkatársak képzésébe és a felelős változásmenedzsmentbe.
Milyen szerepet játszik ebben a folyamatban az oktatás és az új készségek fejlesztése? Felgyorsíthatja-e az AI a szakemberek képzését, miközben hozzájárulhat az iparágban tapasztalható szakemberhiány enyhítéséhez is?
Mahir Hodžić: Az oktatás alapvető fontosságú, hiszen a technológia ma már gyorsabban fejlődik annál, mint ahogyan a formális képzési programok követni tudnák. A szakemberek számára nem elegendő az alkalmi továbbképzés: folyamatos fejlődésre van szükség gyakorlati tréningek, incidensszimulációk, esettanulmányok és tapasztalatmegosztás révén.
A mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsíthatja ezt a folyamatot: a képzést az egyén tudásszintjéhez igazíthatja, valósághű szituációkat hozhat létre, támogatja az incidensek elemzését, és könnyebben hozzáférhetővé, valamint feldolgozhatóvá teheti a műszaki dokumentációt. A rutinfeladatok automatizálásával egyúttal lehetővé teszi, hogy a tapasztalt szakemberek az összetettebb értékelésekre és a fiatalabb kollégák mentorálására összpontosítsanak.
A mesterséges intelligencia önmagában nem oldja meg a szakemberhiányt. Enyhítheti a terhelést és növelheti a termelékenységet, de nem helyettesítheti az emberi tapasztalatot, a kritikai gondolkodást és a felelősségvállalást.
Az Adria Security Summit idén Zágrábba érkezik, Szófia pedig az első Bulgarian Security Summitnak ad otthont. Mit jelenthet ez a két rendezvény a régió biztonsági iparága számára, és milyen szerepet tölthetnek be a szakmai kapcsolatok erősítésében és az ágazat további fejlődésének támogatásában?
Mahir Hodžić: Az Adria Security Summit évek óta Délkelet‑Európa biztonságtechnikai szektorának meghatározó találkozóhelye. A zágrábi helyszínválasztással tovább erősítjük regionális küldetésünket: egy platformon teremtünk lehetőséget arra, hogy a különböző országokból érkező gyártók, rendszerintegrátorok, forgalmazók, intézmények, végfelhasználók és szakemberek közvetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Zágráb, mint a régió egyik legfontosabb üzleti és közlekedési csomópontja, kiváló hidat jelent az Európai Unió piacai és Délkelet‑Európa országai között, elősegítve a biztonságtechnikai ágazat további fejlődését és együttműködését.
A Bulgarian Security Summit a régió biztonságtechnikai ökoszisztémájának következő fejlődési lépcsőjét jelenti. Bulgária fejlett piaccal, magas színvonalú szakmai vállalkozásokkal és stratégiailag kiemelkedő földrajzi elhelyezkedéssel rendelkezik, mindeddig azonban hiányzott egy olyan specializált nemzetközi platform, amely a biztonságtechnikai iparág valamennyi szegmensét összekapcsolja. Partnerünkkel, az Ipari Biztonsági Cégek Országos Szövetségével (NAFTSO) közösen azon dolgozunk, hogy a bolgár vállalatok nagyobb nemzetközi láthatóságot kapjanak, miközben a globális és regionális gyártók számára is megkönnyítjük a bolgár piacra való belépést.
A két rendezvény értéke messze túlmutat az új termékek bemutatásán. Legalább ilyen fontos szerepük van a tudásmegosztásban, a valós projektekből származó tapasztalatok átadásában és a szakmai párbeszéd ösztönzésében. A konferenciaprogram és a B2B találkozók révén a résztvevők új megoldásokat ismerhetnek meg, üzleti partnereket találhatnak, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a döntéshozókkal - mindezt egyetlen helyszínen.
Napjaink biztonsági fenyegetései nem állnak meg az országhatároknál, ezért az iparág válaszai sem korlátozódhatnak az egyes nemzeti piacokra. Célunk, hogy mindkét csúcstalálkozó olyan helyszínként szolgáljon, ahol a résztvevők nem csupán a trendekről beszélnek, hanem gyakorlati tapasztalatokat osztanak meg, partnerségeket alakítanak ki, és olyan projekteket indítanak el, amelyek az egész régió biztonságának erősítéséhez járulhatnak hozzá.