Kína a közeljövőben megkezdi kísérleti aszteroida-elhárítási rendszerének első nagy volumenű tesztjét, amelynek célja a Földet fenyegető kozmikus veszélyek elleni védekezés lehetőségeinek igazolása. A program vezető tudósa, Wu Weiren szerint az aszteroida-elhárítás nemzeti, hanem globális feladat, amelyhez a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen.
A projekt keretében Kína egy kettős küldetést tervez: egy megfigyelő egység érkezik elsőként a célasztoroidához, amely részletes adatokat gyűjt annak méretéről, pályájáról és összetételéről, majd egy nagy sebességgel becsapódó eszköz követi, amely kinetikus ütközéssel próbálja eltéríteni az égitestet. A teljes folyamatot űrből és földről is monitorozzák, így pontosan mérhetővé válik az ütközés hatékonysága.
A tudományos közösség egyetért abban, hogy a Föld közelében keringő aszteroidák jelentik az egyik legnagyobb, bár ritka természeti veszélyt az emberiség fennmaradására. A 66 millió évvel ezelőtti kihalási esemény, amely a dinoszauruszokat is eltörölte, jól mutatja, mekkora pusztítást okozhat egy ilyen becsapódás. A jelenlegi ismeretek ugyanakkor hiányosak: a közel 40 ezer ismert közeli objektum csupán töredéke szerepel pontos katalógusokban, így a kockázatok felmérése bizonytalan.
A technológiai kihívások óriásiak. Egy szakértő szerint a feladat olyan, mintha több tízmillió kilométerről próbálnánk eltalálni egy mozgó legyet. Az űreszközöknek évekig tartó útjuk során rendkívül pontos pályakorrekciókat kell végrehajtaniuk, miközben az aszteroida belső szerkezetéről sincsenek biztos adatok. Nem mindegy ugyanis, hogy szilárd kőzettestet vagy laza törmelékhalmazt próbálnak eltéríteni, hiszen ez alapvetően befolyásolja az ütközés eredményét.
Kína az elmúlt években gyors ütemben fejlesztette földi és űrbeli megfigyelőrendszereit. Az ország már több nagy teljesítményű távcsövet állított üzembe, és a "China Compound Eye" névre keresztelt radarrendszer kiépítésével képes lesz több tízmillió kilométerre lévő objektumok pontos feltérképezésére. Emellett a 2025-ben indított Tianwen-2 misszió is hozzájárulhat az aszteroida-kutatáshoz, amely mintákat gyűjt a 2016HO3 jelű kisbolygóról.
A kínai szakértők hosszú távon egy átfogó, földi és űrbeli eszközöket integráló védelmi rendszer kiépítését tervezik, amely különféle eltérítési technikákat - köztük a kinetikus ütközést, lézeres elpárologtatást vagy tapadáson alapuló elmozdítást - kombinálna. Wu Weiren hangsúlyozta, hogy minden fenyegetéshez előre kidolgozott forgatókönyvekre van szükség, hogy a felfedezést követően azonnal bevethető legyen a megfelelő megoldás.
A bolygóvédelem kérdése egyre inkább a nemzetközi politika és a tudományos-technológiai együttműködés határmezsgyéjén helyezkedik el. Az ENSZ már 2009 óta rendszeresen összehívja a Planetáris Védelem Konferenciát, és létrejöttek olyan szervezetek, mint az International Asteroid Warning Network (IAWN) vagy a Space Mission Planning Advisory Group (SMPAG). Kína nyitott arra, hogy közös megfigyelésekben, adatmegosztásban és technológiai fejlesztésekben szorosabban együttműködjön más űrhatalmakkal, hiszen a bolygóvédelem minden nemzet közös felelőssége.
