2025 júniusában az Oroszországi Föderáció közintézményei és kulcsfontosságú infrastruktúrái példátlan mértékű DDoS-támadások célpontjai voltak, derül ki az orosz média- és kommunikációs felügyeleti hatóság, a Roszkomnadzor közleményéből. A jelentés szerint a támadások főként az államigazgatási szervek, a közlekedési szektor és a távközlési szolgáltatók informatikai rendszereit vették célba.
A Roszkomnadzor szerint a 2025. június 1. és június 30. közötti időszakban 895 nagyszabású DDoS-támadást sikerült elhárítaniuk. Az elemzések alapján a legtöbb támadás az Egyesült Államokból, Indonéziából, Németországból, Franciaországból és Hollandiából származó IP-címekről indult, bár a hatóság nem részletezte, hogy ezek mögött állami, szervezett vagy független szereplők álltak-e.
A jelentés szerint a támadások technikai paraméterei is figyelemre méltóak voltak, a maximális sávszélesség 890,13 Gbps volt, míg másodpercenként 92,12 millió volt a maximális csomagszám, a leghosszabb támadás időtartama pedig 4 nap, 23 óra és 40 percre tehető.
Ezek az adatok jól mutatják, hogy a támadók rendkívül nagy kapacitással rendelkeztek, a támadások mértéke pedig már a nemzetközi mércék szerint is extrémnek számít.
A DDoS-támadások mellett a Roszkomnadzor szakemberei 838 útvonal-eltérítési (routing) incidenst is észleltek és szüntettek meg, amelyek 213 különböző szervezettől származtak. Emellett 7500 adathalász (phishing) forrást blokkoltak, valamint 61 rosszindulatú szoftvereket terjesztő forrást is azonosítottak és hatástalanítottak.
Bár a közlemény nem említi konkrétan az állami szereplők érintettségét, a támadások volumenét és célzott jellegét figyelembe véve nem zárható ki, hogy szervezett, akár nemzeti szintű kiberhadviselési tevékenységről van szó. Az orosz-nyugati kapcsolatok elmúlt években tapasztalható feszültsége, valamint a kibertérben zajló rejtett konfliktusok fokozódása mind-mind alátámaszthatják ezt a lehetőséget.
A 2025. júniusi események újabb bizonyítékai annak, hogy a kiberbiztonság és az informatikai infrastruktúrák védelme nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Az államigazgatás, a közlekedés és a kommunikációs szektor kiemelt célponttá vált, a támadások technikai szintje pedig elérte azt a kritikus pontot, ahol már csak előre kiépített védelmi rendszerek és valós idejű monitoring képes megakadályozni a működés teljes megbénítását.
A DDoS-támadások nem csupán technikai kihívást jelentenek, hanem a globális geopolitikai versengés eszközeivé is váltak - a digitális tér tehát továbbra is a 21. század egyik legfontosabb frontvonala marad.
