Bár a várható élettartamot és a vitalitás tartósságát az egyén genetikai öröksége és a környezeti hatások együttese is nagyban befolyásolja, a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös lakossági felmérésében a megkérdezettek többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget és az anyagi stabilitást (egyaránt 53 százalék), valamint a családi és baráti kapcsolatokat emelte ki (43 százalék) első helyen. Életminőségre kedvezőtlenül ható erőként a válaszadók leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52 százalék), a betegségeket (40 százalék), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot (46 százalék) említették, de sokuknak jelent nehézséget az időhiány és a kevés szabadidő, a magánytól és elszigeteltségtől való félelem, valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség is.
BoschxRichter Innovátorok Napja 2026: Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, valamint Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
A felmérés szerint a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel javítani mindennapi hatékonyságát, automatizálni rutinszerű teendőit, vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát. A technológiai megoldások terjedésével azonban a lakosság körében máris észlelhető a digitális detox - a kijelző előtt töltött idő tudatos csökkentésének - igénye.
A válaszadók több mint fele véli úgy, hogy az AI képességeit leginkább az ipar kamatoztathatja, de közel ugyanennyien valószínűsítik a technológia térnyerését az egészségügyben és a mobilitási szektorban is. Figyelemre méltó módon a megkérdezettek közel fele (46 százaléka) számít arra, hogy a következő években a mesterséges intelligencia a tantervekben is helyet kap, és a gyerekek már az iskolában megtanulják az AI helyes használatát.
Útban a prediktív vezetéstámogatás felé
A szeptemberben Budapesten megtartott BoschxRichter Innovátorok Napja 2026 résztvevői szakmai előadásokon, butikbeszélgetéseken és workshopokon többet is megtudhattak az életminőség javítását ígérő, legújabb technológiai fejlesztésekről.
Becslések szerint évente mintegy ezer-ezerötszáz életet mentenek meg a vezetéstámogató rendszerek, amelyek ma már kötelező alaptartozékként kerülnek a gyárakból kigördülő autókba, de a következő generációs ADAS rendszerek ezt a számot a jövőben akár megduplázhatják - mondta például előadásában Csató Bertalan, a Robert Bosch Kft. szakértője.
A jelenleg általánosan használt ADAS rendszerek képességei ugyanis behatároltak, környezetüket kis felbontásban látják, és merev, ha-akkor következtetéseken alapuló szabályrendszereket alkalmaznak. A közlekedésben adódó, valós helyzetek azonban túl bonyolultak, váratlanok vagy meglepőek lehetnek ahhoz, hogy a hagyományos, előre programozott rendszerek kezelni tudják őket.
Partnereivel a Bosch ezért két irányban fejleszti tovább a vezetéstámogató megoldásokat. Az egyértelmű, ugyanakkor villámgyors reakciót követelő helyzeteket észlelő rendszer bizonyos fokú mesterségesintelligencia-támogatással, de előre meghatározott módon válaszol, míg a komplex helyzetfelismerést és -kezelést feltételező szituációkban az ADAS rendszer fejlettebb AI képességeket vet be, picit lassabban, de sokkal precízebben és proaktívan nyilvánul meg, a döntést pedig meghagyja az embernek.
Csató Bertalan, a Robert Bosch Kft. szakértője
Ezek az újgenerációs megoldások a gépi látást természetes nyelvi kommunikációval és a cselekvés képességével ötvöző, VLA (vision-language-action) típusú, multimodális alapmodellekre épülnek. A járművekbe telepített kamerák és szenzorok (például radar, LiDAR és más érzékelők) által rögzített képeket és videókat elemezve valós időben, kontextusukban értelmezik a környezetükben kialakuló forgalmi és egyéb, közlekedést érintő helyzeteket, és szóban, illetve szöveges üzenetben intézkedést javasolnak a vezetőnek, vagy utasítást adnak a csatlakoztatott, önvezérléssel működő rendszereknek. A Bosch egyértelműen az ilyen proaktív, humán jellegű ADAS rendszerekben látja a vezetéstámogatás jövőjét, mondta a szakértő.
A vezetéstámogatás technológiái gyorsan demokratizálódnak. A Bosch az ezredfordulón, 2000-ben hozta forgalomba első, radartechnológián alapuló adaptív sebességtartó - követési távolságot tartó - ACC rendszerét, amelyből a gyártók 2013-ra már 1 millió darabot szereltek be elsősorban felső kategóriás modelljeikbe. Akkortól vált elérhetővé a szenzor költséghatékonyabb, közepes hatótávolságú változata, amelynek értékesített darabszáma nemrégiben lépte át a 100 milliós határt, a technológiára épülő vezetéstámogató funkciókat pedig a vonatkozó európai uniós rendelet értelmében a gyártóknak immár két éve kötelező beépíteniük minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsijukba és kisteherautójukba.
Jóllehet a mesterséges intelligenciával felokosított, újgenerációs ADAS rendszerek is a prémium kategóriájú autókban fognak elsőként megjelenni, bizonyítottan nagy mértékben javíthatják tovább a közlekedés biztonságát és a vezetés élményét, így esetükben is hasonlóan gyors térhódításra számíthatunk, feltéve, hogy az emberek felhasználóbarátnak ítélik, és ténylegesen használni fogják a járművekbe épülő, egyre fejlettebb AI képességeket, mondta lapunknak Csató Bertalan.
Értékes kollégának készül a humanoid robot
A humanoid robotok különleges adottsága és nagy előnye, hogy jól illeszkednek az emberekre szabott, meglévő munkakörnyezetekbe, és mesterséges intelligenciájuk révén újabb céleszközök, szerszámok használatát, új feladatok elvégzését is gyorsan megtanulják, rugalmasak és sokoldalúak. Kiemelkedő képességeiknek köszönhetően ezek a gépek hozhatják el a következő technológiai forradalmat, mondta előadásában Boda Tamás, a Robert Bosch Kft. globális szoftverfejlesztési programok projektigazgatója.
Térnyerésük technológiai előfeltétele, hogy képesek legyenek fizikai környezetük érzékelésére, a kapott feladatot ne csak egyes műveletek szintjén, hanem teljes egészében is értsék, a szimulációk során elsajátított képességeket ne csupán kontrollált tesztkörnyezetben, hanem valós, változó helyzetekben is alkalmazni tudják, továbbá hibatűrő módon, megbízhatóan, hatékonyan és gazdaságosan működjenek.
Boda Tamás, a Robert Bosch Kft. globális szoftverfejlesztési programok projektigazgatója
Míg a felkészült emberi munkaerő természetes módon megfelel a hasonló elvárásoknak, a humanoid robotok mindezt jelenleg tanulják, próbaprojekteben tesznek szert a szükséges képességekre. Bár ipari szinten még nem terjedtek el számottevően, a humanoid gépi kollégák hamarabb megérkezhetnek a munkahelyekre, mint azt ma sokan gondolnák. A Bosch csoportszinten többek között olyan robotgyártó partnerekkel működik együtt ezen a téren, mint a Humanoid és a Neura, mondta lapunknak Boda Tamás.
Minthogy a humanoid robotok rendkívül bonyolult rendszerekből épülnek fel, azokat egyetlen piaci szereplő sem szállíthatja és integrálhatja egyedül. E gépek fejlesztéséhez és működtetéséhez fejlett félvezetőkre, mikroelektromechanikai rendszerekre, szenzorokra, finommotorokra, valamint energiafelügyeleti megoldásokra van szükség, és a Bosch csoport átfogó termékportfóliója révén kulcsfontosságú technológiai partnere lehet a robotgyártóknak ezen a területen is. Kivételes kompetenciája a rendszertudás, amelyet a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójaként épített ki. Ismereteivel és tapasztalatával a Bosch így hidat képez a humanoid robotok számos technológiáját fejlesztő startup cégek, egyetemi és más kutatóközpontok, a robotgyártók, valamint a gépeket valós környezetben alkalmazó ipari szereplők között, segíti a technológiák integrálását, validálását, valamint skálázását a megbízható és gazdaságos használathoz. Bosch márkájú autó nincs, de autó sincs Bosch technológia nélkül, és elképzelései szerint a cégre a humanoid robotika területén is egy ehhez hasonló szerepkör várhat, mondta előadásában Boda Tamás.
A humanoid robotok valóban széles körű elterjedése azonban jelentős mértékben azon is múlik majd, hogy az emberek mennyiben fogadják el őket. A mesterséges intelligenciával felruházott gépek antropomorf megjelenése ehhez önmagában kevés, szükség lesz arra is, hogy az emberek felismerjék bennük a valóban hasznos és értékes munkatársat, dolgozni akarjanak velük, és bízzanak bennük - a vállalatok pedig a humanoid robotok felelősségteljes és etikus fejlesztésén és alkalmazásán, a szerepkörök egyértelmű kijelölésén keresztül is erősítsék ezt a bizalmat.
Fejlesztőként és integrátorként a Bosch például etikus módon, szintetikus adatokon és saját szellemi tulajdonát képező tudásán tanítja a hardvereit használó intelligens rendszereket, mondta lapunknak Boda Tamás. A vállalat független tulajdonosi szerkezete és felelős értékrendje garantálja, hogy ezeket az etikai alapelveket minden projektjében következetesen érvényesíti, és a jövőben is a hasonlóan elkötelezett partnerekkel működik együtt.
Szintetikus adatokon tanuló vezetőfigyelő és ritkaföldfém-mentes meghajtás
A két vállalat idén is meghirdette a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat, amelyre a felsőoktatásban tanuló fiatal újítók az egészségügy és a mobilitás aktuális kihívásaira válaszoló ötletekkel, megoldások koncepcióival pályázhattak.
Mobilitás kategóriában Mohammad Zeeshan és Tanuj Namboodri, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem hallgatói érdemelték ki a csapatdíjat TrueGaze elnevezésű AI eszközkészletükkel, amely szintetikus adatokkal segíti a mesterséges intelligenciára és képfeldolgozásra épülő vezetőfigyelő rendszerek etikus, felelősségteljes és jogi szabályozáshoz illeszkedő fejlesztését.
BoschxRichter Ipari Innovacios Díj 2026: csoportkép a nyertesekkel
Mikula Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója vehette át az egyéni díjat pályázatáért, amelyben ritkaföldfém-mentes mágneses hajtómű fejlesztését javasolja elektromos járművekhez és mobil robotokhoz. A technológia különlegessége, hogy a nyomatékot hagyományos fogaskerekek helyett mágneses erővel továbbítja, így halkabban működik, miközben kopást és a karbantartási igényt is csökkenti.
Egészségügy kategóriában Paskuj Áron, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója kapott egyéni díjat a CogniRoots játékalapú viselkedéselemző szoftverért, amely újszerű támogatást adhat a gyermekpszichiátriai szűréshez, az autizmus és az ADHD korai felismeréséhez, a klinikai döntéshozatalhoz és utánkövetéshez. A zsűri ugyanebben a kategóriában különdíjjal jutalmazta Fülöp Sára Viola, a Semmelweis Egyetem hallgatójának pályázatát, amely a várandós anyát, a védőnőt és a kezelőorvost egységes rendszerben összekapcsoló digitális egészségügyi platformot mutat be.
Míg Kovács Márton, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója az összevont mobilitás-egészségügy kategóriában kapott különdíjat a Walkira okos fehérbot koncepciójáért, amely szenzorok, kamera, GPS és intelligens navigációs megoldások segítségével érzékeli a környezetet, felismeri az akadályokat, és hangalapú visszajelzésekkel támogatja a látássérült felhasználók biztonságos és önálló közlekedését - így kézzelfoghatóvá teszi, hogy a fejlett technológia milyen sokrétűen javíthatja az emberek életminőségét.
Képek: Bosch
