Az Európai Unió új mesterséges intelligencia-stratégiát mutat be, amelynek célja, hogy a kontinens vállalkozásait végre rávegye a technológia szélesebb körű használatára. Miközben az Egyesült Államok, Kína és a Közel-Kelet gyors ütemben építi be az AI-t a gazdaság minden területére, Európa továbbra is lemaradásban van - mind a fejlesztés, mind az alkalmazás terén.
Az Európai Bizottság szerdán ismerteti új mesterséges intelligencia-stratégiáját, amelynek központi eleme a technológia gyorsabb elterjesztése az európai gazdaságban. A dokumentum szerint az uniós cégek csupán 14 százaléka használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ami messze elmarad a globális trendektől. Lucilla Sioli, az Európai Bizottság Mesterséges Intelligencia Hivatalának vezetője egy szeptemberi konferencián elismerte, hogy ez az arány "nem túl bíztató", és komoly beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy Európa ne szoruljon végleg a technológiai perifériára.
A tervezet célzott intézkedéseket vázol fel az AI elterjesztésére az uniós gazdaság kulcságazataiban, a gyártástól és a védelmi ipartól kezdve az egészségügyön át egészen a mobilitásig. Az elképzelések között szerepel mesterséges intelligencián alapuló megoldások támogatása az önvezető járművek fejlesztésében és a gyógyszerkutatásban, valamint egy új, gazdálkodóknak szánt "AI-alkalmazásbolt" létrehozása, amely a mezőgazdasági digitalizációt gyorsítaná fel.
Az EU ezzel párhuzamosan arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia alapját jelentő hardverek és technológiai infrastruktúrák túlnyomórészt nem európai kézben vannak. A stratégia szerint ez "ellátásbiztonsági kockázatot" jelent, és a kontinens technológiai függősége akár geopolitikai eszközként is felhasználható lehet más hatalmak részéről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy torinói eseményen úgy fogalmazott: "Bármikor, amikor egy vállalat vagy közintézmény új kihívással néz szembe, az első kérdésnek annak kell lennie: hogyan segíthet ebben a mesterséges intelligencia?" Von der Leyen szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy a technológiai forradalomból kimaradjon, hiszen az AI a következő évtized gazdasági növekedésének egyik legfőbb motorja lesz.
Az új stratégia hangsúlyozza, hogy az uniós vállalatoknál az AI-t nem pusztán kiegészítő eszközként, hanem a termelési folyamatok alapvető részévé kell tenni. Sioli szerint "nem elég, ha a munkavállaló az íróasztalán ChatGPT-t használ - az igazi cél az, hogy a vállalatok beépítsék az AI-t a gyártás, a szolgáltatás és az innováció folyamataiba." Małgorzata Nikowska, az AI Hivatal innovációs egységének vezetője ehhez hozzátette, hogy a siker valódi mércéje az lesz, mennyire tudják a cégek átalakítani üzleti modelljeiket és termelési folyamataikat az AI integrálásával.
A Bizottság adatai szerint a nagyvállalatok 40 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencia-alapú megoldást, de a kis- és középvállalkozások körében ez az arány mindössze 10 százalék. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban a kisvállalkozások közel 60 százaléka alkalmaz AI-t, míg a McKinsey nemzetközi felmérése szerint a világpiacon ez az arány akár 78 százalék is lehet.
A lengyel digitális miniszter, Dariusz Standerski szerint ugyanakkor nem feltétlenül a pénz jelenti a legnagyobb akadályt, hanem a megfelelő megoldások hiánya. Mint fogalmazott: "A cégek sokszor csak általános, univerzális megoldásokat látnak, de nem találják meg azokat az AI-alkalmazásokat, amelyek valóban a saját működésükre szabhatók." A Bizottság ezért iparág-specifikus fejlesztéseket és célzott innovációs programokat tervez, amelyek közvetlenül segítik az AI gyakorlati bevezetését.