A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új működési modellje nem pusztán szervezeti változás, hanem átfogó technológiai és oktatási megújulás ígérete is. A közel 250 éves intézmény a magyar mérnökképzés egyik legfontosabb bástyája, ahol jelenleg is olyan átalakulások zajlanak, amelyek hosszú távon határozhatják meg a hazai és a közép-európai innovációs környezetet. A fórumon elhangzottak alapján az intézmény előtt álló fejlesztések meghatározhatják, hogyan alakítja a BME a jövő mérnökeinek felkészítését és milyen szerepet tölt be a hazai technológiai ökoszisztémában.
A megnövekedett finanszírozási háttér stabil alapot ad az egyetem oktatási és kutatási infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A fenntartói modell átalakítása révén új források nyílnak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a műszaki képzés olyan eszközparkot és laborháttért kapjon, amely illeszkedik a nemzetközi színvonalú mérnöki képzés elvárásaihoz. Az oktatás megújítása a hallgatók számára közvetlen előnyökkel jár, hiszen a modern kutatóhelyek, a korszerűen felszerelt laborok és a digitális mérési, modellezési rendszerek olyan gyakorlati tudást adnak, amely a jövő iparágaiban alapkövetelmény lesz.
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Programban elért eredmények - köztük a több mint harminc nyertes projekt - azt mutatják, hogy a BME kutatói közössége aktívan és sikeresen reagál a technológiai kihívásokra. A projektek révén új kutatási irányok nyílnak meg, különös hangsúllyal az ipari innováció, az adat- és rendszertechnológiák, valamint a fenntartható mérnöki megoldások területén. Az oktatás és a kutatás szorosabb összekapcsolása segíti, hogy a hallgatók már tanulmányaik során valós iparági problémákon dolgozhassanak.
Az egyetem hosszú távú célja, hogy Budapest egyik meghatározó innovációs és technológiai központjává váljon. Ehhez elengedhetetlen a campus megújítása, az oktatási terek korszerűsítése és olyan kollégiumi férőhelyek kialakítása, amelyek vonzóvá teszik az intézményt a hazai és nemzetközi hallgatók számára egyaránt. A tervezett Diákváros-projekt és az infrastruktúra-fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy az egyetem nem csupán tanulási helyszín, hanem egy pezsgő, technológiai fókuszú közösségi tér is szeretne lenni.
A doktori képzés modernizálása külön figyelmet kapott, hiszen a kutatói utánpótlás biztosítása minden innovációs ökoszisztéma kulcskérdése. A gyorsabb előrehaladást támogató ösztöndíjrendszer és a duális, kooperatív képzési lehetőségek olyan környezetet teremtenek, ahol a fiatal kutatók nagyobb mozgástérrel és stabilabb háttérrel dolgozhatnak. Az ilyen intézkedések megerősítik a tudományos pálya vonzerejét, miközben hozzájárulnak az ipari és akadémiai együttműködések minőségi növekedéséhez.
A hallgatói közösség nyitottsága és ambíciója szintén meghatározó eleme a BME megújulásának. A fórumot követő reakciók azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem csupán elszenvedői a változásoknak, hanem aktív alakítói is. A modern technológiai környezetben való tanulás és kutatás erős motivációt jelent számukra, és hozzájárul ahhoz, hogy a BME továbbra is a legtehetségesebb mérnökhallgatók választása legyen.
A BME előtt álló korszak tehát egyszerre szól a hagyományok megtartásáról és a technológiai megújulásról. Az új működési modell nyújtotta lehetőségek révén az egyetem olyan irányba mozdulhat el, ahol a mérnökképzés, a kutatás és az innováció egy közös, jövőorientált struktúrába rendeződik. Ha a most megkezdett fejlesztési folyamat eredményesen folytatódik, a BME tovább erősítheti pozícióját mint az ország vezető műszaki egyeteme és mint a régió egyik meghatározó technológiai tudásközpontja.
