Görögország parlamentje megszavazta azt az ellentmondásos munkaügyi reformot, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltatók bizonyos feltételek mellett akár napi 13 órás munkaidőt is előírhassanak dolgozóiknak. A döntés a kormányzati többség támogatásával született, ám az országban azonnal országos tiltakozások és általános sztrájkok kezdődtek, miután a szakszervezetek és az ellenzék "történelmi visszalépésnek" nevezték az intézkedést.
A törvény gyakorlatilag kiterjeszti a jelenlegi nyolcórás munkanapot, és ezzel Görögországot az Európai Unió legszigorúbb munkaügyi rendszerei közé emeli. Az ellenzék "jogfosztó törvényként" és "a középkorba való visszalépésként" bírálta a javaslatot, míg egyes parlamenti képviselők "jogalkotási szörnyszülöttnek" nevezték. Az Eurostat adatai szerint a görögök már most is az EU-ban dolgoznak a legtöbbet: átlagosan heti 40 órát, szemben az uniós 35 órás átlaggal.
A kormány szerint a reform célja a munkaerőpiac "modernizálása" és a "rugalmas foglalkoztatás" elősegítése. A munkaügyi minisztérium hangsúlyozta, hogy a hosszabb munkanap csak a magánszektorban lesz alkalmazható, kizárólag önkéntes alapon, és legfeljebb évi 37 alkalommal. A kabinet érvelése szerint az új szabályok segítenek abban, hogy a munkavállalók egyetlen munkaadóval dolgozhassanak többet, ahelyett hogy több részmunkaidős állást vállalnának megélhetésük biztosítására.
A szakszervezetek viszont úgy vélik, hogy a reform a munkavállalói jogok megsemmisítését jelenti, különösen egy olyan gazdasági helyzetben, ahol a bérek stagnálnak, az infláció és a megélhetési költségek pedig meredeken emelkednek. Az ADEDY, a közszféra legnagyobb érdekképviselete "a nyolcórás munkanap eltörlésének, a családi élet szétrombolásának és a kizsákmányolás legalizálásának" nevezte az új törvényt. Az elmúlt hetekben két országos sztrájkot is meghirdettek, a legutóbbit október 14-én Athénban, amely több ezer munkást vitt az utcára.
A gazdasági háttér is árnyalja a helyzetet: Görögország még mindig nem heverte ki a 2008-ban kezdődött, közel egy évtizedes adósságválságot, amely a gazdaság negyedét eltörölte, és a béreket a válság előtti szint alá nyomta. Bár az ország 2018-ban kilépett a pénzügyi felügyelet alól, a lakosság vásárlóereje továbbra is az uniós átlag alatt marad. A kormány tavaly vezette be a hatnapos munkahét lehetőségét egyes szektorokban, hogy ösztönözze a növekedést, ám a kritikusok szerint ezek az intézkedések nem a gazdaság modernizálását, hanem a munkaerő kizsákmányolását szolgálják.
"Amikor Európa többi része a rövidebb munkaidőről vitázik, Görögországban mi meghosszabbítjuk azt" - mondta egy athéni csapos a Reutersnek, hozzátéve, hogy a lakbér az elmúlt két évben megduplázódott. Egy 46 éves építőmunkás pedig úgy fogalmazott: "Nem mondhatsz nemet. Mindig találnak módot arra, hogy ráderőltessék, amit akarnak."
A reform gazdasági hatásai még nehezen mérhetők, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hosszabb munkaidő a termelékenység növekedése nélkül csak fokozhatja a társadalmi feszültségeket, miközben a fogyasztás és a munkavállalói jólét tovább romolhat. A görög gazdaság ugyan növekedési pályán van, ám a munkavállalók szerint ez a növekedés az ő kimerülésük árán valósul meg.
Görögország tehát a munka világában új, vitatott irányt vett - kérdés, hogy ez valóban a gazdaság megerősödéséhez, vagy inkább a társadalmi elégedetlenség mélyüléséhez vezet majd.
