Charaf Hassan rektor az ülést megnyitó beszédében az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megalapításának kezdeményezőjét, Széchenyi Istvánt idézte, aki azt írta Hitel című művében, hogy "A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma". "A BME hallgat a legnagyobb magyarra: jelenleg 750 doktori hallgató van az egyetemen, és a célunk, hogy 2030-ra elérjük az 1000-et, 2035-re az 1500-at" - jelentette ki a rektor.
A Neumann János Professzori cím kitüntetettje, Roska Botond 2014 óta a Bázeli Egyetem professzora, alapító tagja és 2018 óta igazgatója az egyetem Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpontjának. Kutatócsoportja kidolgozott egy olyan génterápiát, amely visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Sikerült működőképes, mesterséges retinát növeszteniük laboratóriumi körülmények között. Roska Botond egyebek mellett a magyar Szent István-rend és a Prima Primissima Díj kitüntetettje, továbbá a legrangosabb orvosi elismerések birtokosa. Roska Botond május 30-én pénteken a BME Simonyi előadótermében teltházas előadást tartott eredményeiről.
Az eseményen jelen volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Roska Botondnak Charaf Hassan, egyetemi tanár, a Műegyetem rektora és Kovács Levente, egyetemi tanár, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, az Óbudai Egyetem rektora adták a kitüntetést igazoló oklevelet és plakettet.
A kitüntetett felidézte, hogy édesapja, Roska Tamás a Műegyetemen volt professzor: "Nagyon szerette a munkáját, ezért én 18 éven át hallgattam, hogy milyen jó mérnöknek lenni". Roska Botond hozzátette, a BME missziója ma is az, mint akkor: a fizikai, matematikai tudást olyan tevékenységekre fordítani, amelyeknek kézzelfogható haszna van. Megemlítette, hogy valaha matematikusnak is készült, és bár Neumann Jánossal személyesen nem találkozhatott, de rendre beleütközött "olyan tételekbe, amelyek valamiképpen az ő nevéhez fűződnek".
"Roska Botond kutatói pályája, tudományos teljesítménye és munkájának társadalmi hatása egyaránt példaértékű. A mesterséges retina és a látás visszaállításának területén elért áttörései nemcsak a jövő orvoslását formálják, hanem Neumann János szellemiségét is méltón viszik tovább: a tudomány és technológia határainak átlépésével az emberiség szolgálatába állítják az innovációt" - fogalmazott Prof. Dr. Kovács Levente, az NJSZT elnöke.
A BME Neumann professzori címét 2024-ben Krausz Ferenc, a Műegyetemen végzett Nobel-díjas fizikus, 2023-ban Karikó Katalin, előtte pedig Sir Konstantin Novoselov kapta meg, aki a grafén feltalálásáért kapott Nobel-díjat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közösen alapította a Neumann János professzori címet, amelyet azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphat meg, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.
