Az EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség megerősítésére vonatkozóan.

A 2019-ben felállított VBÜ száz százalékban állami tulajdonú szervezetként a kiemelt honvédelmi beszerzéseket kezeli.

A következmények hiánya csak tovább bátorítja az elkövetőket - már 600 millió kibertámadás történik naponta.

Az EU úgynevezett NIS2 jogszabálycsomagjának bevezetésével az IT-biztonság kérdése még hangsúlyosabbá válik: az új szabályozás célja, hogy a kritikus infrastruktúrák mellett valamennyi arra kötelezett cég és egyéb szervezet felkészüljön a kibertámadásokkal szemben.

Minél több alkalmazottat foglalkoztat egy vállalat, annál nagyobb kihívás nyomon követni, melyik felhasználó milyen hozzáférésekkel rendelkezik az infrastruktúrában.

A Gazdasági Versenyhivatal lépett elsőként az európai versenyhatóságok közül.

Jelentős erősödést várnak a kiberbűnözők tevékenységében a következő hetekben az OpenText kiberfenyegetésekkel foglalkozó szakemberei, ugyanis az olyan események, mint például az amerikai elnökválasztás fokozott aktivitást válthatnak ki.

Tájékoztatást kérnek az óriásvállalattól a platform ajánlási rendszereiről és a felhasználók személyes adatainak védelmét érintő kockázatokról is.

Hogyan is zajlik egy efféle hadgyakorlat, hogyan készülnek a hallgatók versenyre, milyen a szerepe a mesterséges intelligenciának a kiberbiztonságban, s egyáltalán, hogyan fogja megváltoztatni az MI az IT oktatást?

A tajvani védelmi minisztérium információs és kommunikációs erőinek parancsnoksága szerint Peking vádjai nem igazak.

Az uniós NIS2 irányelv szerint frissített kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó hazai szervezetek már az idén és 2025-ben esedékes határidők teljesítésére készülnek. Az új szabályozás azonban megfelelési kötelezettségtől függetlenül is mindenkit arra emlékeztet, hogy kibervédelmét folyamatosan erősítse. Az ehhez szükséges megközelítésről és eszközökről Bogdan Tomanovićot, a Lenovo megoldásokért és szolgáltatásokért felelős dél-kelet-európai kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.

A csalók gyakran magukat jó hírű platformnak vagy vállalatnak kiadva hitetik el az áldozatokkal, hogy az adott oldal, szervezet hivatalos képviselőjével kerültek kapcsolatba.

Nem feltétlenül az az elismerés, amit büszkén mutogat majd a kiberbiztonsági vállalat.

Egy adathalász csaló valótlan befizetés kezdeményezésével, a rendőrség nevével visszaélve szerzett személyes és bankkártyaadatokat, a somogyi rendőrök Budapesten fogták el.

A Sophos felmérése alapján 2023-ban az adathalászat volt a magyar vállalatokat érintő zsarolóvírus-támadások leggyakoribb forrása. Bár a cégek igyekeznek felkészülni a kibertámadásokra, még mindig nem elég hatékonyan - mindössze 46 százalékuk készít biztonsági mentést az adatokról, és csak 51 százalékuk foglalkoztat kiberbiztonsági szakembereket vagy rendelkezik belső SOC részleggel. A támadások utáni speciális helyreállítási tervek készítése népszerűbb a magyar vállalatok körében - a cégek 79 százaléka már kidolgozott ilyen terveket.

25 évvel ezelőtt a Mátrix című mozifilmben óva intettek attól, hogy emberek végezzék el azt, amire a számítógépek képesek. A gépek uralma még nem jött el, de azóta már gyakran felmerülő kérdés, hogy mely munkákat és feladatokat érdemes átadni a mesterséges intelligenciának.

Világméretű leállásokkal járt az iparágvezető kiberbiztonsági szoftver hibás frissítése. Józanító pofon vagy előszele egy még nagyobb katasztrófának? Elemezzük a történteket.

A biztonsági cégnél sokkot kaptak, mikor rájöttek, hogy a távmunkásuk nem nekik, hanem Észak-Koreának dolgozik valójában.

A sportolók személyes adatai a párizsi nyári játékok előtt szivárogtak ki.

Jóllehet a hibás CrowdStrike-frissítés világszinten széleskörű informatikai leállásokat okozott, a kiberbiztonsággal foglalkozó szakértők azt javasolják, hogy továbbra is fontos a hibajavítások és a szoftverfrissítések végrehajtása.