A legális helyről indított támadásokat nem észlelik a kibervédelmi rendszerek.

Az egyetlen lehetőség, hogy a kiberbiztonságra élesebb legyen a fókusz, a felelősség megerősítése, mondja a Mike Maddison, akiről mindjárt kifejtem, ki is ő voltaképpen, és kontextusba is helyezem e furának tetsző állítást. Mindenekelőtt azonban azzal csábítom olvasóimat e dolgozat elolvasására, hogy noha itt a brit üzleti valóság egy sajátos nézetéről szólok, a tanulságok magyar viszonyokra adaptálását nem tartom lehetetlennek.

A játékprogramok és különféle alkalmazások feltörésétől a script kiddyken keresztül a rafinált zsarolóprogramokig és az állami szinten vívott kiberháborúkig alig pár évtized alatt jutott el az emberiség.

A kétosztatú nézet relevanciáját, miszerint valami vagy igaz, vagy hamis, a kibertér az utóbbi időben folyamatosan megkérdőjelezi. Éles határról már nem beszélhetünk, sőt az elmúlt években számos esemény bebizonyította: az igaznak hitt hamis információ hatalommá tud válni. Az idei Informatikai Biztonság Napja konferencia e tény veszélyeire és az e veszélyekre adható válaszokra fókuszál.

Kutatók betörtek a Smominru botnet egyik irányító szerverébe, és hozzáfértek az ott tárolt adatokhoz.

Meddig etikus egy hacker, hol ér véget a kibervédelem és kezdődik az ellentámadás, feltartóztathatja-e a megfigyelt lakosság a digitális diktatúrák eluralkodását, hogyan hatnak ránk az élet minden területét átszövő, de a bűnözők által fegyveresített digitális technológiák? Interjú Keleti Arthurral, a 15 éves ITBN CONF-EXPO alapító főszervezőjével, a kibertitok jövőkutatójával.

Egyetlen szervezet sem immunis a kibertámadásokkal szemben. A Check Point 2019 első felére vonatkozó jelentése szerint új módszerekkel és eszközökkel intéztek támadásokat vállalati felhő-infrastruktúrák, mobileszközök, beszállítói alkalmazások és levelezőplatformok ellen.

A Kaspersky szakemberei 53 531 olyan rosszindulatú, illetve feltehetően nemkívánatos fájlt fedeztek fel, amelyeket iskoláknak és egyetemeknek szóló, használatra kész esszéknek és tankönyveknek álcáztak.

Mind az értékes adatokat kezelő vállalatok, mind az otthoni felhasználók állandó célpontjai a haszonszerzésre törekvő kiberbűnözőknek.

Az automatizáció ellenére az emberi tényező még mindig komoly kockázatot jelenthet az ipari folyamatokban: tavaly az operációs technológiai és az ipari vezérlőrendszer-hálózatokat érintő incidensek 52%-a mögött az alkalmazottak által vétett hibák vagy nem szándékos cselekedetek álltak.

Az ESET szakemberei nemrégiben fedeztek fel és elemeztek egy új nulladik napi sebezhetőséget kihasználó programot (exploitot), amely kelet-európai célpontok ellen irányult.

A Kaspersky globális kiberbiztonsági vállalat új, öt évre szóló megállapodást kötött az INTERPOLLAL megerősítve együttműködésüket a kiberbűnözés ellen világszerte folytatott küzdelemben. Ez már második megállapodás a felek között a 2014-ben aláírt első után.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete a nyári időszak, szabadság, szünidő alatt is a biztonságtudatos magatartásra hívja fel a figyelmet.

Kémszoftver a WhatsApp-ban - ismerősen hangzik? A kiberbűnözők ilyen könnyen hozzáférhetnek az adatokhoz, ha a szoftver sebezhető. Márpedig az elemzők átlagosan ötből négy alkalmazásban találtak olyan komoly sérülékenységet, amely hasonló súlyos esetekhez vezethet.

A legnépszerűbb játékok hamis másolataiba rejtett rosszindulatú szoftvereket terjesztve használják ki kiberbűnözők a videójátékok iránti növekvő keresletet, tárta fel a Kaspersky friss kutatása.

Komoly feszültséget okoz a vállalatoknál a negatív következményektől való félelem.

Azok a vállalatok, amelyek a kiberbiztonságot digitális üzleti stratégiájuk részévé teszik, eredményesebbek versenytársaiknál, derül ki a PwC Digital Trust Insights felméréséből.

Az ön cégét érte kibertámadás tavaly? Ha nem, akkor a szerencsés 22 százalékba tartozik. A nagyvállalatok egyre több fenyegetéssel szembesülnek, a védekezést pedig hátráltatja a szakemberhiány és az óriási mennyiségű, elemzésre váró adat.

A GDPR mellett kevesebb figyelem hárul az egy éve hatályba lépett uniós kiberbiztonsági irányelvre, amely a hálózatok, infrastruktúrák védelmével kapcsolatban ír elő kötelezettségeket bizonyos szolgáltatóknak. Az EY tapasztalatai szerint eddig kevés érintett cég felel meg az előírásoknak. A felkészülés elmulasztása jelentős összegű bírsággal járhat.

Egyetlen rés a biztonsági rendszerben akár többmillió dolláros károkhoz vezethet. De pontosan hogyan tudnak a vállalatok olyan infrastruktúrát kiépíteni, amely minden fronton védelmet nyújt a vállalat eszközei, erőforrásai, alkalmazásai, adatai és felhasználói számára egyaránt?