Adathalászatra figyelmeztet a Magyar Posta.

Miért nehéz sok szervezet számára lépést tartani az egyre fejlődő vírusokkal és hatékonyan kezelni a kiberkockázatokat?

A kiberbűnözők persze nem restek kihasználni a rajongók sorozat iránti lelkesedését: az interneten máris megjelentek a jól ismert (ugyanakkor valahogy mégis hatékony) csalási módszerek.

A csalók folyamatosan keresik az új módszereket a felhasználók adatainak ellopásához.

Egy Ethereum blokklánc-alapú, magyar fejlesztésű kriptovaluta rendszer működésében talált hiba segítségével 80 millió tokent hozott létre a gyanúsított, amelyet igyekezett pénzre váltani.

A világjárvány miatti halasztásokat követően végül április 25-én, vasárnap került sor a már nagyon várt 93. Akadémiai díjátadó ünnepségre, más néven a 2021-es Oscar-gálára.

A csalók hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, ám a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel.

A felhasználók 51%-a azonos jelszavakat használ mind céges, mind magán szolgáltatásoknál.

A levélszavazás ugyan elutasította a szakszervezeti csatlakozást, ám a vesztes fél nem adja fel a harcot.

Ha valaki ilyen e-mailt kap, vagy felmerül a gyanú, hogy adathalász üzenettel lehet dolga, mindig elővigyázatosan járjon el.

Három dolgot is javasol a csomagküldős csalással kapcsolatban az MNB.

A FluBot variánsa főként pénzügyi szolgáltatások/banki adatok megszerzésére specializálódott, a funkciók alapján képes egyszer használatos jelszó (One-Time-Password / OTP) adatok ellopására is.

A hamis videók felismerésére új eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók. A technológia a szívdobogás okozta apró bőrszín-elváltozásokat figyeli, és 90 százalékos biztonsággal szűri ki a csalásokat.

John McAffee a vád szerint kriptovalutákkal szélhámoskodott. Ha bűnösnek találják, 60 évet is kaphat.

Mire érdemes figyelnünk, hogy elkerüljük?

A bűnözők hamis levelekkel veszik rá a vállalkozások alkalmazottait jelentős összegek átutalására. Az FBI szerint ma már több pénzt keresnek vele, mint a zsarolóvírusokkal.

Kik azok a pénzöszvérek és miért ne bízzunk azokban az e-mailekben, amelyek a járványhelyzet miatti távmunkás időszakot kihasználva kínálnak könnyű, otthoni pénzkeresetet?

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Erről volt szó a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésén.

Miután a Facebook elkezdte letiltani az amerikai választási csalásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, a felhergelt közönség újabb platformokat keresett magának.

Az új anyagra olyan hitelesítő jelzéseket írhatnak, amelyek fény hatására eltűnnek. Ha a termékbe belepiszkálnak, az üzenet megsemmisül, a csalásra pedig a szó szoros értelmében fény derül.