A következmények hiánya csak tovább bátorítja az elkövetőket - már 600 millió kibertámadás történik naponta.

A szervezetek folyamatosan küzdenek az egyre komplexebbé váló IT-rendszerekkel, ahogyan a meglévő megoldások mellé időről időre új technológiákat kell bevezetniük, ahhoz pedig új platformokat kell igénybe venniük.

Az EU úgynevezett NIS2 jogszabálycsomagjának bevezetésével az IT-biztonság kérdése még hangsúlyosabbá válik: az új szabályozás célja, hogy a kritikus infrastruktúrák mellett valamennyi arra kötelezett cég és egyéb szervezet felkészüljön a kibertámadásokkal szemben.

Egyre inkább fontos a felvilágosítás a témában, mivel az online csalások száma robbanásszerűen emelkedik.

Minél több alkalmazottat foglalkoztat egy vállalat, annál nagyobb kihívás nyomon követni, melyik felhasználó milyen hozzáférésekkel rendelkezik az infrastruktúrában.

A Gazdasági Versenyhivatal lépett elsőként az európai versenyhatóságok közül.

Jelentős erősödést várnak a kiberbűnözők tevékenységében a következő hetekben az OpenText kiberfenyegetésekkel foglalkozó szakemberei, ugyanis az olyan események, mint például az amerikai elnökválasztás fokozott aktivitást válthatnak ki.

Tájékoztatást kérnek az óriásvállalattól a platform ajánlási rendszereiről és a felhasználók személyes adatainak védelmét érintő kockázatokról is.

Hogyan is zajlik egy efféle hadgyakorlat, hogyan készülnek a hallgatók versenyre, milyen a szerepe a mesterséges intelligenciának a kiberbiztonságban, s egyáltalán, hogyan fogja megváltoztatni az MI az IT oktatást?

Elég egyetlen sebezhetőség egyetlen alkalmazásban ahhoz, hogy a kiberbűnözők betörjenek a vállalatok rendszereibe. Ezért kiemelten fontos, hogy a cégek a lehető legrövidebb idő alatt azonosítsanak és javítsanak minden ilyen sérülékenységet.

A tajvani védelmi minisztérium információs és kommunikációs erőinek parancsnoksága szerint Peking vádjai nem igazak.

Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy jelentős károktól óvhatja meg magát, ha időben védekezik az online támadásokkal szemben.

Bár a zsarolóvírus támadások száma enyhén csökkent, a kiberbűnözők által követelt váltságdíjak összege ötszöröződött, és a helyreállítás költségei is az egekbe szöktek egyetlen év leforgása alatt, derült ki a Sophos idei jelentéséből. A ransomware áldozatai azonban visszavágnak, és ehhez ma már nem félnek a bűnüldöző szervek segítségét kérni.

Kiállítóteremmé alakult át a Neumann Társaság Báthory utcai központja, ahol október végéig az érdeklődők megtekinthetik azt a másfél tucat kultikus mikroszámítógépet, amelyek révén az informatika a hazai oktatás részévé vált. A tárlaton az ötvenes és hatvanas évekből származó első kibernetikai készletek, a nyolcvanas évek hazai fejlesztésű számítógépei, majd a később elterjedt Commodore és IBM gépek is megtekinthetők, egy részük működés közben is kipróbálható.

Az uniós NIS2 irányelv szerint frissített kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó hazai szervezetek már az idén és 2025-ben esedékes határidők teljesítésére készülnek. Az új szabályozás azonban megfelelési kötelezettségtől függetlenül is mindenkit arra emlékeztet, hogy kibervédelmét folyamatosan erősítse. Az ehhez szükséges megközelítésről és eszközökről Bogdan Tomanovićot, a Lenovo megoldásokért és szolgáltatásokért felelős dél-kelet-európai kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.

A csalók gyakran magukat jó hírű platformnak vagy vállalatnak kiadva hitetik el az áldozatokkal, hogy az adott oldal, szervezet hivatalos képviselőjével kerültek kapcsolatba.

Nem feltétlenül az az elismerés, amit büszkén mutogat majd a kiberbiztonsági vállalat.

Egy adathalász csaló valótlan befizetés kezdeményezésével, a rendőrség nevével visszaélve szerzett személyes és bankkártyaadatokat, a somogyi rendőrök Budapesten fogták el.

A Sophos felmérése alapján 2023-ban az adathalászat volt a magyar vállalatokat érintő zsarolóvírus-támadások leggyakoribb forrása. Bár a cégek igyekeznek felkészülni a kibertámadásokra, még mindig nem elég hatékonyan - mindössze 46 százalékuk készít biztonsági mentést az adatokról, és csak 51 százalékuk foglalkoztat kiberbiztonsági szakembereket vagy rendelkezik belső SOC részleggel. A támadások utáni speciális helyreállítási tervek készítése népszerűbb a magyar vállalatok körében - a cégek 79 százaléka már kidolgozott ilyen terveket.

Az unióban élő kamaszok és fiatal felnőttek csaknem fele kapott tavaly fenyegető üzeneteket a kibertérben.