Több országban is folyamatosak a támadások, fennakadást okozva egyes honlapok működésében.

Egy újfajta eszközkészlet rendkívül megkönnyíti az adathalász bűnözők dolgát, akik az átverős oldalon az áldozatok e-mail fiókjainak jelszavát tudják kicsalni.

Miközben gyerekeink és unokáink már öt-hat éves korukban önállóan interneteznek - a járvány miatt egyre többet és többet, ráadásul felügyelet nélkül -, a profi informatikusok hiánya lassanként bénítólag hat a gazdaságra. Állami beavatkozást sürgetnek, komplex stratégia kidolgozását javasolják a szakmai szervezetek.

A hacker kifejezésről persze mindenkinek a kiberbűnöző ugrik be, pedig a szó eredetileg nem ezt jelentette, és ma is vannak digitális Robin Hoodok, akikre egyre nagyobb kereslet mutatkozik.

A Microsoft vezető biztonsági szakembere a SolarWinds adatlopási ügyet elemezve sokkal szigorúbb ellenőrzésre buzdítja a cégeket, és ismét felhívja a figyelmet a többfaktoros azonosítás használatának fontosságára.

A legelterjedtebb fenyegetésnek számító kártékony szoftverek napi szinten nehezítik meg a netet használók életét. A legtöbben hallottak már a különféle kártevőkről és veszélyeikről, de vajon az is köztudott, hogy ezek hogyan, milyen módon férkőznek be az eszközökbe?

Mielőtt a Parler elhallgatott volna, még egy biztonsági incidens is érintette a közösségi szolgáltatást, miután egy hackernek sikerült hozzáférnie és publikálnia a felhasználói adatokat.

Most az egyszer nem a koronavírusról lesz szó, ezzel kapcsolatban reménykedjünk a vakcinánk hatékonyságában. A számítógépes vírusok viszont a kutatások szerint az ideinél is keményebben támadnak majd.

A legprofibb bandák félelmetes gyorsasággal fejlődnek, és ma már ugyanazok a módszereik, mint az állami támogatottságú hacker-csoportoknak. Egyre rövidebb idő alatt egyre nagyobb hálózatokat titkosítanak, és egyre több pénzt zsebelnek be.

Az elmúlt hetekben amerikai kormányszervek is áldozatul estek egy komoly hackertámadásnak, ennek folyományaként pedig a webes Office-t is feltörték. Mutatunk néhány egyszerű fogást, amivel megvédhetjük Microsoft fiókunkat és appjainkat.

Oroszországhoz köthető hackerekre bukkant a Microsoft, de a jelek szerint már nem csak vállalatok vannak a célkeresztben: az internetes hadszíntér konkrét katonai jelentősséget is kapott.

Riasztóan magas még mindig a kalózszoftverek aránya a digitális eszközökön, noha a felhasználók elvileg tisztában vannak a kockázatokkal. Az IT-vezetők erős szoftvergazdálkodással javíthatják a biztonságot, így komoly károktól kímélhetik meg a vállalatokat, távmunkára fogott világunkban azonban az alkalmazottak - és családtagjaik - további felvilágosítására is szükség lenne a támadási felület hathatós csökkentéséhez.

A jelek szerint még a legnagyobbak sem menekülnek a ranwomware-támadások elől. A Hálaadás hétvégéjén a Foxconn gyártó-óriás több, mint ezer szerverét titkosították zsarolóvírussal. A hackerek 34 millió dollár követeltek.

A hackerek SQL adatbázisokat támadnak meg, az adatokat letöltik, az eredetijüket pedig törlik, és a tulaj csak váltságdíj ellenében kaphatja vissza, ami az övé. Ha nem fizet 9 napon belül, az adatbázist licitre bocsátják.

Azt gondolnánk, hogy nem csap ugyanoda kétszer a villám, de sajnos az IT-biztonságban a tapasztalatok szerint ez a mondás nem alkalmazható.

Ahogy a slágereknek vagy a filmeknek, úgy a számítógépes károkozóknak is van időről-időre frissülő toplistája. Nézzük, milyen randaságok keserítették meg leginkább az életet novemberben!

A céges szolgáltatások és erőforrások távoli elérésére úgy repülnek rá a kiberbűnözők, mint utcai galambok a véletlenül lepottyant emeletes tortára. Az ehhez köthető támadások száma 37 százalékkal nőtt az elmúlt három hónap alatt.

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?

Az elmúlt hónapokban új taktikához folyamodtak azok a szervezetek, melyek felfedezték, hogy az általuk telepített zsarolóvírustól megpróbál megszabadulni a megtámadott cég.

Bár a név láttán először felszaladhat az ember szemöldöke, igazából olyan találmányról van szó, amely a gépünket védi attól, hogy tönkretegyék vagy adatokat lopjanak róla.