A Kaspersky kutatása szerint szinte minden magyar változtatna magán valamit, ha tehetné. Sokan azonban attól tartanak, hogy az embertökéletesítés csak a gazdagok kiváltsága lesz, vagy hogy a testünk kiberbűnözők célpontjává válhat.

Nemhogy nem voltak kíméletesek a járvány miatt amúgy is túlterhelt egészségügyi és igazgatási szereplőkkel, egyenesen rájuk szálltak a kiberbűnözők, derül ki a Check Point Research 2020 első félévét kiveséző jelentéséből. Hálózatok, számítási felhők és mobilszolgáltatók álltak a célkeresztben. Soroljuk a behatolókat.

Az Óbudai Egyetem projektjének célja egy csoportos ellátásra is alkalmas lélegeztetőgép kifejlesztése, a munkába beszállt a GANZ KK és a Schneider Electric is.

Vizsgálat indul annak kiderítésére, hogy a Google a Fitbit felvásárlásával nem kerül-e olyan adatok birtokába, amelyek jogosulatlan előnyökhöz juttatják az egészségügyi piacon. A döntés december 9-én várható.

Hosszú távon minden második ember fogyasztási szokásait átalakítja az egészségügyi vészhelyzet világszerte - derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A krízist követően a vevők egy meghatározó része visszatérne a megszokott életviteléhez, bár ők sem bíznak abban, hogy ez maradéktalanul megvalósulhat.

Míg az egyik alkalmazott epekedve vágyik vissza a céges irodába, a másik otthon virul ki igazán. Anja Monraddal, a Dell Technologies közép-kelet-európai régiójának vezérigazgatójával kríziskezelés és digitalizáció kapcsolatát vizsgáltuk.

Az egészségügyi dolgozók mellett az informatikusok a járvány hősei: a karantén idején világszerte az ő helytállásuknak köszönhető, hogy sikerült gyorsan és viszonylag zökkenőmentesen átállni a távmunkára. Ez az időszak számos tapasztalattal gazdagította a szakmát, most ezek közül foglaljuk össze a legfontosabbakat.

Tavaly júliusban lépett hivatalba az ország egyik legfiatalabb rektora, akit akkor friss terveiről kérdeztünk. Kovács Levente most a következő tanévre vonatkozó forgatókönyvekről beszélt lapunknak.

Nem a véletlen műve, hogy miközben az országba ezrével érkeztek külföldről lélegeztető- és légzést segítő gépek, három hazai egyetem is kormánytámogatást kapott ilyen berendezések kifejlesztésére, és az sem, hogy techcégek és gyógyszergyárak versengenek a betegekért, de legalábbis az adataikért.

Egyetemek - vállalatok - állam. E hármas nagy dolgokra lehet képes, ha okosan fog össze, és a tudást, a tapasztalatot és a pénzt jól használja fel. A cél: export- és versenyképes termékek előállítása hazai műhelyekben.

A különc milliárdos tényleg azon dolgozik, hogy közvetlenül a számítógépekkel köthessük össze az agyunkat. Szép új világ?

Elképesztő eredmények érhetők el, ha az orvosok a diagnózis felállításakor és a terápia során olyan korszerű technológiákat vetnek be, mint például a robotika vagy a mesterséges intelligencia. Lássuk, mire jutott és merre halad néhány csúcsműhely!

A biomedical engineering az orvosi és mérnöki területek közös keresztmetszetének fejlesztéséről, alkalmazásáról szól. Ehhez egyre több, mindkét tudományágban eligazodó, tehát egészségügyi és műszaki tudással is rendelkező szakemberre van szükség.

A távoli csapatmunkától kezdve az ellátási lánc kezelésén és az ügyfélszolgálaton át a kibervédelemig a koronavírus-járvány a vállalatok működésén is mély, maradandó nyomot hagy. A Microsoft a Dynamics 365 és a Power Platform képességeire építő iparági felhőmegoldásokkal fogja segíteni a megváltozott gazdasági, üzleti és társadalmi környezet navigálását, amelyek közül az elsőt az egészségügy szereplői már kipróbálhatják.

Dr. Kozlovszky Miklós és Dr. Póser Valéria docensek közös előadásukban egyetemük kiberbiztonsági képzéseiről és egy tömeglélegeztető gép fejlesztéséről beszéltek.

Dr. Krasznay Csaba intézetvezető (Kiberbiztonsági Kutatóintézet) arról beszélt, miért élénkültek meg a kibertámadások az egészségügyi intézmények ellen, és milyen válaszok kínálkoznak az új biztonsági kihívásokra.

A koronavírus-járvány okozta válsághelyzet kezelése világszerte hatalmas próbatétel elé állítja a vállalatok informatikai vezetőit. A CIO.com csokorba gyűjtötte a nagy nyomás alatt álló egészségügyi intézményeknél és néhány más szektorban működő szakemberek tapasztalatait és tanácsait.

Akár száz embert is lélegeztethet párhuzamosan egy új fejlesztésű gép. Az Óbudai Egyetemen készül a prototípus, de az eszköz klinikai használatára a mostani járvány idején még nem számíthatunk. Legalábbis itt, Európában nem, mert a garantáltan biztonságos használathoz hosszú út vezet.

Csak a tavalyi év első felében mintegy 4,5 milliárd euró kockázati tőke áramlott globálisan a digitális egészségügybe, és számos új szereplő érkezett az ágazatba többek között a keletkező hatalmas adatmennyiség feldolgozásának szándékával. Elkerülhetetlennek tűnik a földcsuszamlás a konzervatívnak ismert beteggondozásban.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával innovatív ötletversenyt hirdet olyan megoldások megvalósítására, amelyek bármely területen segíthetik a jelenlegi egészségügyi, társadalmi helyzetben újonnan felmerülő problémák enyhítését.