A BME, valamint a HUN-REN EK bevonásával új, félvezetőipari fókuszú mérnökképzési és továbbképzési programok indulnak.

Miközben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) továbbra is az elméleti tudás megalapozását tekinti fő feladatának, tananyagai és oktatási módszerei alakításakor figyelembe veszi a piac folyamatosan változó igényeit. Józsa János rektor és Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja aktuális kérdésekről, problémákról, tervekről nyilatkozott a Computerworldnek.

Jóllehet a magyar mérnökképzés világszínvonalú, a gyakorlati képzés még mindig a piac elvárásainál kisebb mértékben jelenik meg a felsőoktatásban. Magyarország óriási felvevőpiaca a fiatal mérnöktehetségeknek.

Az informatikai technikus- és mérnökképzés fejlesztése stratégiai fontosságú, hiszen a tízezerre becsült betöltetlen IT álláshely súlyos tízmilliárdokban mérhető kiesést jelent a magyar gazdaságnak.

A mérnöki pálya olyan befektetés, amelyet a megváltozott finanszírozás mellett is érdemes mérlegelni és vállalni - a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikusi Képzésének dékánjának levele a felvételizőkhöz.

Az új oktatási törvény a mérnökképzésnek elvi szinten előnyt biztosít, elismerve azt, hogy ha Magyarország a modern technológiák adaptálásában és fejlesztésében látja a jövőjét, a felsőoktatásnak ezt a szegmensét erősíteni kell. De nézzük a helyzetet történeti összefüggéseiben.