A várakozások szerint az uniós források nagy része 2026 második felében, majd 2027 elején érkezhetnek meg a magyar gazdaságba.

A McKinsey & Company elemzése szerint Magyarország gazdasága fordulóponthoz érkezett: a foglalkoztatás bővülése helyett csak a termelékenységre épülő gazdasági fejlődés lehet sikeres, és ebben a mesterséges intelligenciára (AI) támaszkodva jelentős eredmények érhetőek el - a jól átgondolt stratégia akár a GDP 6-7%-ának megfelelő értéket jelenthet 2030-ig. A McKinsey hamarosan megjelenő, a magyar gazdaság lehetőségeire fókuszáló tanulmánya azonosítja azokat a területeket, ahol az AI a növekedés motorjává válhat.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) tárgyalást kezdeményez a kormányzattal annak érdekében, hogy a reklámadó felfüggesztése legalább egy újabb évvel meghosszabbodjon. Az iparág szerint a kiszámítható adókörnyezet kulcsfontosságú a hazai digitális és kommunikációs szektor versenyképességéhez, amely mára a magyar gazdaság növekedésének egyik motorjává vált.

Vezérigazgatóként kötelessége a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat küldetésének megvalósítása, amely egyben szoros összefüggésben áll a magyar gazdaság modernizációjával és versenyképességének növelésével.

A megállapodás fontos lépés a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítésében, és új alapokra helyezheti az MNB és az MKIK közötti szakmai párbeszédet.

Az MVM Mátra Energia Zrt. új erőműve jelentős mérföldkő a magyar energetikai átállásban. A beruházás hozzájárul a környezetszennyezés csökkentéséhez, az ellátásbiztonság növeléséhez és a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez. A projekt rávilágít arra, hogy Magyarország elkötelezett a fenntartható energia jövő építése mellett.

A Demján Sándor Program célzott támogatásaival lehetőséget kínál a magyar kis- és középvállalkozások számára, hogy modernizálják működésüket, növekedjenek, és sikeresen alkalmazkodjanak a gyorsan változó gazdasági környezethez. Ez a kezdeményezés hozzájárulhat a magyar gazdaság egészének fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez.

Hiába a stagnáló gazdaság, a magyarok hónapról-hónapra több felújított iPhone-t és más mobil eszközt rendelnek a Rejoytól, a cégcsoport négy piaca közül Magyarországon a második a legnagyobb a rendelési volumen. Ugyanakkor a hazai vásárlók a legpragmatikusabbak, a régiós piacoktól eltérően itthon sokkal jobban fókuszálnak a kiemelkedő ár-érték arányra.

A kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, amelyek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést.

A tudomány finanszírozása, a felsőoktatás, a szak- és felnőttképzés az a négy pillér, amelyen a jövőképes, küzdőképes magyar gazdaság, magyar társadalom áll.

Van tér ennek a vállalkozói rétegnek a fejlődésére is.

A Savills Nearshoring-index szerint Magyarország 2020-ban az Európai Unióban a második legvonzóbb befektetési célország volt.

A digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét tekintve Magyarország jelenleg az uniós átlag alatt szerepel, a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony.

Azonban a további fejlődést számos tényező - szabályozási és innovációs környezet, adózási előírások hektikus változásai, az ellátási láncok szakadozása - egyszerre nehezíti.

Emiatt a cégek gyakran kénytelenek voltak késleltetni a saját beszállítóik kifizetését.

A jelenlegi válság az egész magyar gazdaságot érinti és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg.

A technológiai fejlesztések a szervezetek többsége szerint lassulnak a háború miatt.

A hazai kutatói utánpótlás és minőségi szakemberképzés biztosításával a magyar gazdaság versenyképességének növelése a cél.

A MI a magyar gazdaság egyik kulcságazata.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) szerint rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei.