Bár nem skálázhatók olyan elasztikusan, mint a globális felhők, a hozzájuk hasonló szolgáltatásokat adó helyi, úgynevezett Edge Cloud felhők a közel valós idejű válaszidőket követelő alkalmazásokat is megbízhatóan támogathatják. Kiépítésüket az Európai Unió ezért közérdekű kiemelt projektként támogatja.
A vállalatok által generált adatok mind nagyobb része az adatközponti környezeten kívül keletkezik. A feldolgozásukhoz szükséges informatikai erőforrásokat a szervezetek könnyebben elhelyezhetik a nyilvános felhőben - PaaS és SaaS szolgáltatásokkal az alkalmazásaikat is gyorsabban elkészíthetik, illetve bevezethetik -, mint a helyben telepített, saját üzemeltetésű rendszereken. A globális felhőszolgáltatók azonban összes előnyükkel együtt sem tudnak minden munkaterhelést egyforma hatékonysággal kiszolgálni, mondta Seres Tamás, a H1Systems üzletfejlesztési és innovációs vezetője.
Computerworld: Milyen körülmények nehezítik az adatok és alkalmazások nyilvános felhőbe vitelét a hazai vállalatok körében?
Seres Tamás: A globális felhőszolgáltatók a világ minden régiójában bővítik adatközpontjaikat, azonban sok vállalathoz ezek továbbra sincsenek elég közel. Az adatkommunikáció mindkét irányban jelentkező, akár fél másodperces késleltetése már egy videókonferencia-hívás felhasználói élményét is jelentősen ronthatja, az SLA-ban rögzített magas rendelkezésre állásra és rövid válaszidőkre érzékeny alkalmazásokat pedig ilyen felhőszolgáltatásokkal lehetetlen támogatni.
Bár a vállalatvezetők ma már nagyrészt elfogadják, hogy a levelezésen túl az együttműködést támogató videókonferencia-szolgáltatásokat és a nem üzletkritikus alkalmazásokat érdemes nyilvános felhőbe vinni, a kiterjedtebb felhőmigrációnak a késleltetésen túl az adatszuverenitás követelménye, valamint a migrációt támogató IT szakemberek korlátozott száma és ebből eredő nagyobb költsége is akadályozhatja.
CW: Hogyan hidalhatók át ezek a problémák?
Seres Tamás: A késleltetés költséghatékonyan csökkenthető, ha a felhőt közel visszük a felhasználóhoz, azaz helyi, Edge Cloud adatközpontokat építünk ki. A nyilvános felhőhöz hasonló szolgáltatásokat adó, helyi felhőkben az erőforrások ugyan nem lesznek olyan elasztikusan skálázhatók, mint a hiperméretű felhőkben, a rendkívül rövid, 1-2 milliszekundumos válaszidőket igénylő alkalmazásokat azonban megbízhatóan támogatják.
Az adatközpont földrajzi közelsége önmagában persze kevés, a megbízhatóan rövid válaszidőkhöz a megfelelő adatkommunikációs infrastruktúra redundáns kiépítése is szükséges. Minél több Edge Cloud adatközpontot létesítünk országszerte, a válaszidők annál rövidebbek, a megbízhatóság, rendelkezésre állás pedig annál nagyobb lesz. Lendületet adhat az erre irányuló partneri együttműködésnek, hogy úgynevezett európai közérdeket képviselő jelentős projektben (IPCEI) uniós pályázati támogatás is elérhető az újgenerációs felhő-infrastruktúra és szolgáltatások kialakításához.
CW: A vállalatok milyen alkalmazások esetén építhetnek előnyösen a nyilvános felhő helyi peremére?
Seres Tamás: A gyártóipar szereplői szinte minden (számítási, vezérlési, üzemeltetési stb.) igényüket helyben telepített szervereken szolgálják ki. Az ilyen szerverkörnyezetek kialakítása és működtetése, valamint a helyi szakértelem szükségessége nagyon költséges. Az Edge Cloud megjelenésével a gyártó vállalatok jóval több munkaterhelést vihetnek majd a felhőbe. Öt-tíz éven belül már nem lesz szükség adatközpontok kialakítására a telephelyeken, mivel összességében megbízhatóságban, rendelkezésre állásban és késleltetésben is akár jobb megoldást is adhat ez a technológia, és a költséghatékonysága miatt egyre kisebb vállalkozások számára is meg fogja nyitni a digitalizáció lehetőségét.
További jellemző terület az Edge Cloud felhasználásra a tartalommegosztás és a digitális játékok streamelése, valamint a klasszikus önálló irányítású eszközök és az azonnali képfeldolgozást igénylő döntéstámogató rendszerek kiszolgálása.
Az Edge Cloud szolgáltatók az infrastruktúra-szolgáltatásokat használó helyi ügyfeleket a globális szolgáltatóknál jobban, akár a végpontokig tudják támogatni. A szolgáltatói oldalon (Edge Cloud szolgáltatók, rendszerintegrátorok, alkalmazásszolgáltatók) mindehhez persze megfelelő szakembergárdára is szükség lesz, amelyet a felsőoktatásban célzottan ki kell majd képezni. A következő hét-tíz év története lesz ez, de az Edge Cloud minden eddiginél nagyobb piacot és azzal arányos üzleti és innovációs potenciált fog teremteni.
A H1 Systemsnél komplexen foglalkozunk az optimális Edge Cloud telepítési körülményeinek kutatásával és saját megoldások kidolgozásával, ami magában foglalja a zöld adatközponti infrastruktúrát, valamint a hardver- és a platformréteget is.
