Bátrabban az innovációval!
A Magic Software ügyvezető igazgatója, Szluha Márton szerint a vállalati rendszerekhez fejlesztett mobilalkalmazások egy része – például egy IT-helpdesk rendszer kiterjesztése mobileszközökre – nem kíván lényeges funkcionális módosítást. Másik oldalról viszont egyértelműen vannak olyan, elsősorban mobilizált tevékenységek, mint például futárszolgálatok, terítő hálózatok, személyes behajtó ügynökök, orvoslátogatók stb., amelyek esetében a tevékenység egyértelműen egyedi üzleti mobilmegoldásokat igényel. – Pontosabban igényelne – tette hozzá az ügyvezető igazgató, mert szerinte a hazai vállalatok még nem eléggé nyitottak arra, hogy kicsit bátrabban megvizsgálják a mobilitásban rejlő esetleges innovatív üzleti lehetőségeket, eltérve a hagyományos üzleti modellektől. – Pedig ezek a technológiák pozitívan hatnának a versenyképességükre is. Erre vonatkozóan egyébként a Magic egy telemarketing kampányt is végzett.
A vállalati appok esetében persze egészen mások a megoldandó technológiai problémák, mint a konzumer alkalmazásoknál. Egyrészt ez utóbbiakat be kell illeszteni a vállalatok üzleti folyamataiba, másrészt egy lényegesen magasabb szintű hozzáférés-védelmet (authentikációt) és adatbiztonságot kell biztosítani. A mobil appoknál általában nő az interaktivitás szintje. Ma már a „real-time” integráció megkerülhetetlen követelmény. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a pont-pont (spagetti) integráció – az eszközök sokrétűsége és a mobiltechnológiák gyors fejlődése, valamint az üzleti folyamatok állandó változása miatt – rendkívül költséges, a fenntarthatósága kétséges, mi ezért is ajánljuk például a uniPaaS mobilalkalmazás-fejlesztő környezetet az iBOLT integrációs platformmal együtt – mondta az ügyvezető igazgató.
Szluha Márton úgy látja, hogy a konzumer mobilalkalmazások kevésbé integráltak és interaktívak, alacsony funkcionalitás, de az üzletieknél intenzívebb grafikus felhasználói élmény jellemzi őket.
Az alkalmazások terén lezajló konzumerizációról az ügyvezető szerint Magyarországon még nem időszerű beszélni, mert még nagyon erősen elkülönül az üzleti és a konzumer megoldások köre. Persze vannak kivételek, igaz, csekély számban. – Ilyennek tekintem például az IKEA alkalmazását, amellyel lekérdezhető, hogy az adott árucikk melyik áruházban érhető el adott pillanatban – hozott példát a konzumerizációra az ügyvezető.
Konzerv és egyedi íz
– Mivel az üzleti és a fogyasztói mobilalkalmazások célközönsége és célja is más, ezek fejlesztésekor természetes módon mások a prioritások – mondta az ICTS Hungary ügyvezető igazgatója, Kiss Tibor. – Az egyedi fejlesztésű vállalati mobilalkalmazások esetén fokozottan jelentkező igény a biztonság (az itt megfogalmazott elvárások megköthetik a fejlesztők által használható módszereket), az üzleti funkcionalitás és a menedzselhetőség – erősítette meg a Szluha Márton által megfogalmazottakat. – A nagyközönség számára írt mobilalkalmazásoknál viszont a felhasználói felület, a népszerűségre törekvés (mind külalak, könnyű használhatóság és népszerű funkcionalitás tekintetében) a jellemző, ami érthető is, hiszen a sokszor ingyen vagy csekély összegért kínált alkalmazásoknál a megtérülés csak nagy felhasználószám mellett lehet kielégítő.
A vállalati mobilalkalmazások jellemzően a meglévő vállalati kiszolgáló alaprendszerekhez kapcsolódnak, és nem a meglévő hagyományos desktop kliensalkalmazások kiegészítőjeként, hanem azokhoz hasonló önálló kliensként. Egy részük nagyobb gyártók által a saját vállalati rendszereihez (vállalatirányítási, üzleti elemző stb. rendszerek) fejlesztett, mobileszközökre kialakított kliensszoftver, míg másik részük az adott vállalati igényekhez igazodó, egyedi fejlesztésű mobilalkalmazás. Ez utóbbiak lehetőséget adnak olyan új funkciók megvalósítására, amelyeket a hagyományos asztali gépeken technikai vagy egyéb problémák miatt nem lehet, vagy nagyon költséges lenne kifejleszteni. Mi például olyan keretrendszert kínálunk és használunk a vállalati mobilalkalmazás-fejlesztésekhez, amellyel a mobilalkalmazásban tudjuk a különböző háttérrendszereket integrálni anélkül, hogy azokon bármilyen módosítást végre kellene hajtani. Jó példa lehet erre egy olyan mobilalkalmazás, amely az adott cég menedzsereinek lehetővé teszi, hogy az egyébként külön rendszerekben futó jóváhagyásokat integráltan, egy mobilalkalmazáson belül tegyék meg. Megjegyzem, Magyarországon a vállalati egyedi alkalmazások kialakítása nagyon gyerekcipőben jár – emelte ki Kiss Tibor. – Ennek egyik oka, hogy a vállalatok nem merik biztonsági okokból megnyitni a mobileszközök felé belső rendszereiket. Ehhez első lépcsőben garantálni kell egy elfogadható biztonságot, csak utána jön meg az ügyfél étvágya a saját mobilalkalmazások megvalósításához. Az a tapasztalatunk, hogy ahol az MDM (Mobile Device Management) rendszert megvalósították, ott bátrabban elindulnak az innovatív mobilalkalmazások fejlesztési projektjei.
A nagyközönségnek szánt mobilalkalmazásokkal Kiss szerint a vállalatok egyelőre nem számolnak mint az alkalmazottak napi munkavégzéshez felhasználható eszközökkel. – De ezek fejlesztői nem is igazán felkészültek a vállalati igények kiszolgálására – hangsúlyozta az ügyvezető. – Például nem valószínű, hogy garantált válaszidejű támogatást tudnak kínálni a vállalati ügyfélnek, illetve kiszámítható időn belül befogadják/megvalósítsák az egyedi igényeket.
A Windows 8 új világa
– A Windows Phone 7 esetében még nem indultak el az intenzív appfejlesztések, de az év második felére várhatóan felgyorsul ez a folyamat – mondta Bátorfi Zsolt, a Microsoft vezető rendszermérnöke. Az azonban enterprise szempontból fontos, hogy a Windows Phone 7-ben (WP7) már eleve vannak olyan integrációs pontok, amelyek alkalmassá teszik a vállalati rendszerekhez való kapcsolódásra. Az Exchange-kapcsolódási lehetőség alap, de például van Microsoft Dynamics kliens is WP7-re. Bátorfi úgy véli, távlatilag mindenképpen az lesz a trend, hogy egyre több vállalati megoldás készül majd eleve okos mobileszközökre, és a központi címtár lesz az egyik fontos integrációs pont.
A rendszermérnök abban látja az alapvető különbséget a konzumer és a vállalati appok között, hogy amíg a konzumer alkalmazásoknál a felhasználó dönt arról, hogy szükségleteinek, élethelyzetének megfelelően mit választ, és azt hogyan használja, a vállalatoknál érvényesül a cégpolicy. Azaz a vállalat igényei határozzák meg, hogy a felhasználó mit és hogyan használhat, és ez számára kötelezően betartandó előírásként jelenik meg. A konzumer eszközöknél elsődleges szempont az egyszerű használhatóság, a gazdag tartalom, a lehető legteljesebb interaktivitás és a funkciógazdagság. A vállalati appoknál ezzel szemben az elsődleges feladat az alkalmazotti produktivitás növelése. – Ez persze nem jelenti azt, hogy ez utóbbi esetben nem fontos a sokat emlegetett felhasználói élmény, hiszen az alkalmazottnak szüksége van arra, hogy saját hatékonyságának növelését is visszaigazolja az adott alkalmazás – hangsúlyozta Bátorfi.
Ebből következik az is, hogy az appok területén a konzumerizáció, azaz a konzumer appok bevitele a vállalatokhoz nehéz kérdés, hiszen a vállalat alapvetően ellenérdekelt abban, hogy az alkalmazottak saját letöltött appjaikat használják. – Egyrészt van egy – gyorsan hozzáteszem, szerintem jogos – félelem attól, hogy azok elveszik az időt a valódi munkavégzéstől; másrészt ezek az alkalmazások egy sor üzemeltetési problémát is felvetnek – hangsúlyozta Bátorfi. Először is ott van a biztonság: az alkalmazások futtatásához sok esetben lyukakat kell vágni a tűzfalon, nem vagy csak nagy munkával lehet megoldani a menedzselésüket, és fogyasztják az erőforrásokat. Ugyanakkor az üzemeltetésen nagy a nyomás, egyelőre főleg a menedzsment részéről: az üzemeltetés igenis tegye lehetővé, hogy perszonális eszközeikkel a menedzsment tagjai hozzáférjenek a belső rendszerekhez. – Úgy vélem, ebben a Windows 8 nagy áttörést fog hozni, mert olyan hatékony disztribúciós rendszert biztosít, amellyel határt lehet vonni a konzumer és a vállalati alkalmazások között. A Windows 8 ugyanis olyan értelemben hibrid eszköz, hogy egyesíti magában a konzumer és a vállalati elvárásokat: egy desktopon egyesíti magában az intranet-elérést és a konzumer megoldások adta lehetőséget – mondta a közeljövőről Bátorfi Zsolt.
Középpontban a folyamatok
Feczkó Iván, a T-Systems Magyarország Zrt. ICT divízió, innovációs menedzsere Bátorfihoz Zsolthoz hasonlóan célszerűnek véli különválasztani az üzleti és a fejlesztési irányvonalat. – A mobil vállalati alkalmazások fejlesztésének logikája sok esetben a meglévő központi infrastruktúrán futtatott alkalmazás vagy a korábban papír alapon megvalósított folyamatok logikájából indul ki. A mobilalkalmazás-fejlesztést azonban alapvetően a mobilfelhasználói szokások, a különböző mobil operációs rendszerek és mobilhardverek által adott lehetőségek kell, hogy meghatározzák – mondta a szakember. A legtöbb esetben teljesen új alkalmazásokat fejlesztenek a különböző mobilplatformokra, amelyeket igény esetén később integrálni lehet például a vállalat meglévő workflow alkalmazásához. Példaként Feczkó a T-Systems Mobilengine mobiladat-gyűjtő és vezetőijelentés-készítő szolgáltatását hozza, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalatok papíralapú munkafolyamataikat mobilalkalmazással váltsák ki.
Feczkó Iván is lényegi különbséget lát a konzumer alapú alkalmazások és a vállalati appok fejlesztése között: előbbinél az egyszerű és gyors letöltés, valamint azok azonnali használhatósága az elsődleges, míg a vállalati mobilalkalmazásoknál a hangsúly a megfelelő setupra és a meglévő rendszerekhez történő integrációra helyeződik. – Ezen alkalmazások esetén elengedhetetlen a tesztelés és a felhasználók oktatása is. Fontos, hogy a megoldás konzekvensen, kiszámíthatóan működjön. Lényeges különbség, hogy a B2C alkalmazásoknál a vásárló és a felhasználó ugyanaz a személy, míg a B2B alkalmazásoknál ezek a szerepek különválnak: a vásárló a döntéshozó, a felhasználó pedig a munkatárs. A szakember ez utóbbiaknál szintén kiemelte a mobil IT-biztonságot mint kulcsszempontot.
Mindezek ellenére Feczkó úgy véli, respektálni kell a munkavállalók azon igényeit, hogy a magánfelhasználás során már megszokott alkalmazások egy részét a munkahelyükön is ugyanolyan természetességgel vehessék igénybe. A lehetőség ma már adott – vélte az innovációs manager –, például a T-Systems is kínál ilyen szolgáltatást, a Hosted Unified Communicationst.
