Magyarországon az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez beérkezett panaszok 70%-a vonatkozik szavatosság és jótállási problémákra, de az összes panasznak csupán 12 százaléka jut el a fogyasztóvédelemig. Úgy tűnik, hogy nem igazán ismerjük a lehetőségeinket.
„Az EU-ban minden fogyasztó élhet a jogaival. Legyen tisztában velük!" jelmondatú Uniós fogyasztóvédelmi kampány hatodik kiemelt témája a szavatosság és a jótállás témaköre. A két fogalom ugyanis nem egészen ugyanazt takarja.
Az Európai Unió szavatossági jogokat biztosít az állampolgároknak a vásárolt termékek meghibásodása esetére, többek között az áru cseréjére és szervizelésére vonatkozóan is. Szavatossági igényünk érvényesítésére (fő szabályként) két év áll rendelkezésünkre. Szavatosság esetén az első hat hónapban a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség - amennyiben nem kívánja elismerni javítási illetve csereigényünket, neki kell igazolnia, bizonyítania hogy a hiba az átadás után, nem rendeltetésszerű használatból keletkezett. Fél év letelte után nekünk kell igazolnunk az ellenkezőjét.
A jótállás tartós használati cikkekre, például mosógépre, számítógépre, tévére vonatkozik. A jótállásnál a teljes időtartam alatt a kereskedőt terheli a fentebb említett bizonyítási kényszer. A kötelező jótállási idő egy év, a kereskedő azonban önként ennél többet is vállalhat. Abban az esetben, ha nincs jótállás a termékre (például textiltermékek, cipő), vagy a jótállási idő már letelt, szavatossági jogokat továbbra is érvényesíthetünk.
Kell a számla is a garanciajegy mellé? Igen. A vásárláskor kapott bizonylat és jótállási jegy megőrzése szükséges ahhoz, hogy a termék meghibásodása esetén eljárhassunk, tehát jogosan figyelmeztetnek arra az eladók, hogy a számlát is meg kell tartani vagy le kell másolni. Abban az esetben is köteles az üzlet minőségi kifogásunkkal foglalkozni, ha nem kapunk jótállási jegyet, vagy ha azt hibásan töltötték ki.
Hibátlan terméket is kötelesek 8 napon belül visszavenni, ha kérjük? Alapvetően nem, csak abban az esetben, ha nem állt azt módunkban vásárláskor (pl. internetes vásárlás) megfelelően szemrevételezni. A Karácsony utáni becserélős akciók tehát a kereskedő jóindulatára és nem kötelezettségére alapulnak.
Kell, hogy panaszunkról jegyzőkönyvet vegyenek fel? Igen. A vásárlónak jogában áll reklamálni. Amennyiben a termék hibás, haladéktalanul jelezzük kifogásunkat a kereskedőnek, aki köteles erről jegyzőkönyvet felvenni. Ha a kereskedő ezt visszautasítja, illetve panaszunkkal nem kíván foglalkozni, jogunkban áll a vásárlók könyvét elkérni és bejegyezni az esetet.
El kell fogadnunk, ha nem új termékre cserélnek, hanem javítanak? Igen, bizonyos esetekben el kell fogadnunk a vadonatúj helyett a javított darabot. Mind jótállás, mind szavatosság esetén elsősorban a termék javítását vagy cseréjét áll jogunkban kérni. Ez alól kivétel, ha a csere lehetetlen (például nincs azonos termék készleten) vagy a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (például abban az esetben, ha a hibás termék azonnal és minimális költséggel javítható.)
Pénzt kérhetünk vissza, vagy el kell fogadnunk a levásárlás lehetőségét? Indokolt esetben igen, és meg is kell, hogy kapjuk. Amennyiben sem cserére, sem javításra vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget a kereskedő, akkor a hibát a kereskedő költségére magunk kijavíthatjuk, vagy mással kijavíttathatjuk, illetve árleszállítást vagy a vételár visszafizetését kérhetjük. Levásárlásra nem kötelezhet minket a kereskedő.
Szervizbe vagy üzletbe kell vinnünk a meghibásodott terméket? A törvény értelmében mindkét helyre vihetjük, nem csak a szervizbe. A kereskedő köteles intézkedni a javításról, ha hozzá visszük vissza az árut.
A szerviz cserélni is köteles? Nem. Érdemes tudnunk, hogy a szerviz kizárólag a hibás termék javításával foglalkozik. A hibás termékkel közvetlenül hozzájuk is fordulhatunk. Ha nem tudják kijavítani a terméket, akkor a cserét, a vételár visszafizetését vagy az árleszállítást a kereskedőtől áll jogunkban kérni.
Akciós vagy leértékelt termékre nem érvényesíthető jótállás? De alapvetően igen! Ha a kereskedő nem jelölte meg a leértékelés okát (például színhibás vagy színeresztő textiláru esetén), akkor az egész termékre - bármely hiba esetén - érvényesíthetjük jogainkat. Ha megjelölte, akkor az ismertetett hibára nézve nem élhetünk jótállással és szavatossággal, hiszen arról a vásárláskor tudtunk, de ha egyéb hiba merülne fel, azzal kapcsolatban változatlanul élhetünk szavatossági igényünkkel. Tehát, a kereskedők által feltüntetett általános felhívás, miszerint leértékelt áruk esetén egyáltalán nem élhetünk kifogással, jogtalan!
