A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói azt a kérdést vizsgálták, hogy az emberiség mennyi adatot képes tárolni, továbbítani és feldolgozni. Az eredmény 295 exabájt lett. Ez egy hétköznapibb megközelítésbe átszámolva 295 milliárd gigabájtot jelent.
A Science folyóiratban is publikált eredményeket talán jobban szemlélteti, ha ezt az adatmennyiséget CD-kre rögzítve képzeljük el. Ebben az esetben az egymás mellé rakott CD-k sora olyan hosszú lenne, hogy innen elérné a Holdat, majd azon az említett távolság további egynegyedével még tovább érne.
A tanulmány "mindössze" az 1986. és a 2007. évek közötti időszakot vizsgálta. Ez magába foglalja a digitális kor indulását is, 2002-t. A kutatók szerint azért tekintjük 2002-t ennek az évnek, mert akkor a digitálisan tárolt anyagok mennyisége már meghaladta az analóg tárkapacitásunkat.
Érdekesség, hogy a Cisco egyik friss felmérése szerint a világszintű mobil-adatforgalom egy év alatt 159 százalékkal nőtt. A fentebb szereplő eredmények azonban még tovább mennek, és kiemelik, hogy csak 2007-ben az emberek 65 exabájt (65 milliárd gigabájt) adatot osztottak meg különféle telekommunikációs eszközökről, például mobiltelefonról. Mindezt tovább tetézi, hogy 2007. még korántsem volt az okostelefonok éve.
Egy másik szemléltetési mód szerint ha a naponta elolvasott újságok számát vennénk alapul, az adatmennyiség azzal lenne egyenértékű, ha a Föld minden lakosa egyenkénti napi 174 újságot olvasna végig. Az óriási tárhelyek azonban messze nem olyan nagyok, mint amilyennek tűnnek, emelte ki a tanulmány. Ha például minden egyes létező csillagnak szeretnénk nevet adni, és ennek a tárolására a bolygó összes eszközállományát felhasználnánk, akkor is csupán minden ezredik csillag nevét tudnánk eltárolni.
