Az újabb támogatásról szóló kormányhatározat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, fejezeti kezelésű előirányzatok cím, infokommunikációs ágazati programok és kormányzati informatikai rendszerek alcím, Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok jogcímcsoport terhére rendeli el az átcsoportosítást.
Az első magyar műholdat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született Masat-1-et 2012. február 13-án lőtték fel az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal tavaly február 13-án a kourou-i (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából.
Az első, teljes egészében hazánkban készült űreszköz egy év alatt ötezerszer kerülte meg a Földet, több mint ötmillió adatcsomagot küldött a világűrből, és több mint 150 felvételt készített, amelyekből néhányat be is mutattak. A MaSat-1 sikereire alapozva kezdődött meg a Műegyetem és az ipari partnerek együttműködésében a folytatási alternatívák felvázolása. Korábbi hírek szerint a fejlesztők egy, a MaSat-1-nél két-háromszor nagyobb műholdat szándékoznak az űrbe juttatni.
A Masat-1 alkotóközössége 2012-ben elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Millennium-díjat, a főváros Pro Urbe díját. A Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet bocsátott ki a fejlesztés elismeréseként. 2012. február 16-án megkapta az M0-72 nevet és besorolást, azaz a MaSat-1 a 72. üzembe lépett műhold a rádióamatőr műholdak között a világon.
