Az Edge Computing egyre fontosabb részévé válik az informatikai ökoszisztémának, mivel minden eddiginél nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a számítási teljesítmény kéznél legyen, elérhető legyen és azonnal használható legyen.
Még akkor is, ha a különböző szervezetek, üzemek vagy akár kórházak a napi számítási folyamataik legalább egy részét a központosított felhőből a peremekre helyezik át, az edge computing sokak számára még mindig rejtélyes fogalom. A tisztánlátás és a betekintés érdekében a TechNewsWorld több szakértővel beszélgetett, hogy részletesen bemutassa, mi is az edge computing, miért van rá szükség, és hová tart?
"Az edge, vagy perem egy olyan stratégia, amely a szükséges pillanatban nyújt rálátást és tapasztalatot. A feje tetejére állítja a felhőalapú számítástechnika fogalmát. Míg a hagyományos felhő telepítések egyetlen infrastruktúrára való központosításról szólnak, amely az üzleti igényeknek megfelelően skálázható, addig az edge a földrajzi skálázásra összpontosít" - mondta Nick Barcet, a Red Hat technológiai stratégiáért felelős szenior igazgatója a szakportálnak.
Barcet szerint az edge computing lényegében "a legújabb IT-lábnyom". Összekeveri a korábbi lábnyomok darabjait, hogy olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelynek célja az ügyfelek olyan speciális igényeinek kezelése, amire a hagyományos IT-modellek nem képesek.
Raffi Elliott, a Mutable vezetője kifejtette, hogy "az edge computing egy olyan elosztott számítástechnikai architektúra, amely a jelenlegi felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra néhány eredendő hiányosságát - nevezetesen a magas késleltetési és sávszélességi költségeket - kívánja megoldani azáltal, hogy a számítást a lehető legközelebb viszi a végfelhasználókhoz a hálózat peremén.
A szakember hozzátette, azáltal, hogy a távoli számítási erőforrásokat azok irányába helyezi át, akik használják, a peremfelhő csökkenti a távolságot, amelyet az adatoknak a felhasználó eszköze és az adatközpont között kell megtenniük, ami a késleltetésre érzékeny alkalmazások esetében kulcsfontosságú követelmény, miközben csökkenti a hálózatok sávszélesség-terhelését.
A perem bárhol létezhet, ahol azonnal és hiba nélkül szükség van számítási teljesítményre. "Az elmúlt egy-két évben olyan alkalmazások megjelenését láttuk, amelyek a szó szoros értelmében a peremre szorítják a vállalati informatikát, például az önvezető járművektől kezdve a mesterséges intelligencián át a hatalmas érzékelőhálózatokig, amelyek az 5G-re támaszkodnak az azonnali kapcsolódás és a vészhelyzeti reakcióidő érdekében. A szándék, hogy a számítástechnikai erőforrásokat közelebb hozzuk a végfelhasználóhoz, még soha nem volt ennyire helyénvaló" - mutatott rá Barcet.
Ahogy a világjárvány magukat az embereket is egyre inkább a hagyományos munka- és üzleti struktúrák különböző széleire szorította, úgy fokozta az edge computing iránti igényt is. "Bár az edge computingot már egy ideje a felhőalapú számítástechnika fejlődésének következő lépéseként ismerik, a Covid-19 világjárvány nagymértékben felgyorsította a térnyerését és bizonyította szükségességét. Az olyan típusú internetes alkalmazások, amelyeket a közeljövőben képzelünk el, például az AI-alapú gyártás, a telemedicina, az önvezető autók és a dolgok internete meglehetősen adatintenzívek és hatalmas mennyiségű számítási teljesítményt igényelnek, e kettő pedig a legtöbb mai eszközön korlátozottan áll rendelkezésre" - jegyezte meg Elliott.
Az edge computing térnyerését nagyrészt a költségmegtakarítás igénye hajtja, különösen a nagy mennyiségű adat feltöltésével és letöltésével kapcsolatban.
"Úgy tűnik, hogy az edge computing iránti igényt ma az adatok feldolgozásának a keletkezésükhöz közelebbi feldolgozása hajtja, egyszerűen azért, mert nincs elég sávszélesség a felhőbe való felküldéshez. Még ha lenne is elegendő sávszélesség, valószínűleg nem lenne költséghatékony ennyi adatot a felhőbe küldeni. Erre remek példa a helyben végzett videóelemzés" - jelentette ki Amar Kapadia, az Aarna Networks társalapítója és vezérigazgatója.
Szinte minden iparágnak megvannak a maga sajátos peremei. Megkeresik, hogy hol vannak ezek, és ott építenek lokális feldolgozási teljesítményt, ahol arra a legnagyobb szükség van. "A peremek különböző formákban létezhetnek: például adatközpont-peremek, 5G MEC vagy telco-peremek, amelyek a mobilszolgáltatók által telepített kis szélső felhők, és IoT-peremek, amelyeknek egy IoT-eszközben lévő számítási kapacitásuk van. Létezhetnek iparágspecifikus peremek, mint például a kiskereskedelmi-, az orvosi-, gyártási- vagy a játékperemek, amelyek az adott felhasználási esethez tartozó üzletágspecifikus számítási és munkaterhelés-igényeket szolgálják ki" - mondta Raj Nair, az Avesha vezérigazgatója.
Az edge computing másik mozgatórugója a következetes feldolgozás igénye, még áramellátási, internet- vagy egyéb zavarok esetén is. "A peremeszközök csökkentik az üzemzavarok, a felhőben rejlő biztonsági sebezhetőségek, valamint a nagy felhasználási csúcsok során jelentkező hosszú válaszidők miatti fennakadások kockázatát. Egy jól megtervezett peremhálózat redundanciát is tremethet, és minimalizálhatja a lehetséges egyetlen hibapontokat, ha az egyik helyen katasztrofális esemény következik be. Az edge computing eszközök elosztott magánhálózatot képezhetnek a megfelelő újonnan megjelenő technológiák, például a blokklánc számára" - állapította meg Doug Slattery, a SYBor vezérigazgatója.
A perem valószínűleg egyre erősebb hely lesz, ahonnan hasznosító az AI és a gépi tanulás, és valós idejű problémákhoz kapcsolódik.
"Az edge computing iránti igény csak növekedni fog, ahogy a hálózat legtávolabbi pontjain lévő munkaterhelések egyre összetettebbé és számításigényesebbé válnak. A csatlakoztatott autókkal, az intelligens gyártóüzemekkel, a drónos kézbesítő rendszerekkel és még sok mással az edge fontossága mindinkább megszilárdul. A következő lépés az, hogy az edge computing ökoszisztéma folytassa az innovációt a hozzáférhetőség, a skálázhatóság és a biztonság terén, csökkentse a belépési korlátokat az edge-stratégiát kiépíteni kívánó szervezetek számára, és javítsa az edge-lábnyomok általános biztonsági helyzetét a növekvő fenyegetésekkel szemben. Nem csupán a szoftverek szállításáról van szó, hanem a szoftverek méretarányos kezeléséhez szükséges képességek biztosításáról is" - mondta Barcet.
"Úgy gondoljuk, hogy az edge computing jövője az autonóm infrastruktúrában rejlik, ahol a számítástechnika hiperlokális, elosztott és mindenütt jelenlévő lesz. Az ilyen elosztott infrastruktúrák kezelése, helyes méretezése és a gyökeres okok elemzése olyan kihívás, amellyel a vállalatoknak szembe kell nézniük" - magyarázta Raj Nair a TechNewsWorld portálon.